Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026
A platform, ahol az egészségügyi ökoszisztéma kulcsszereplői – gyártók, szolgáltatók, biztosítók, döntéshozók – közösen gondolkodnak az iparág jövőjéről.
A cégek körében végzett felmérés szerint a hazai dolgozókat nem a pénz motiválja az újrahasznosításban, bár az üzleti előnyökről sem szabad megfeledkeznünk
A Lexmark felmérte az európai vállalatok környezettudatosságát: a tanulmányból kiderül, hogy az újrahasznosítás elterjedt jelenségnek számít, mégis a megkérdezett alkalmazottak jelentős többsége állította, hogy még van mit fejlődniük vállalati szinten. Bár a magyar alkalmazottak az európai átlagnál kisebb mértékben szorgalmazták a vállalatok újrahasznosítási aktivitását (78,5 százalék), nem sokkal maradtuk le az európai átlagnál (86 százalék).
„Örömmel tapasztaltuk, hogy a vállalatok jelentős többsége lehetőséget ad az újrahasznosításra, továbbá, hogy az alkalmazottak is látják ebben az üzleti és környezeti megtérülést. Bár a megkérdezettek jelentős része szorgalmazná, hogy a vállalatok egyszerűbbé tegyék az újrahasznosítást, olyan programok bevezetésével, mint nálunk a Lexmarknál a tintapatronok újrahasználása. Tudatos előírásokkkal, programokkal a szervezetek sokat tehetnének a környezetükért és a saját vállalkozásukért ”- mondta Danny Molhoek, a Lexmark közép- és kelet-európai régiójának ügyvezető igazgatója.
A cég kutatásában 619 irodai alkalmazottat kérdezett meg Európában az újrahasznosításról. A megkérdezettek közel 70 százaléka állította, hogy újrahasználják a papírt nyomtatáskor. Több mint 57 százalékuk felhasználja az elhasznált tintapatronokat, továbbá minden harmadik alkalmazott még a műanyagot, üveget és elektronikus készülékeket is. Bár Magyarországon a megkérdezettek csupán 47 százaléka hasznosítja újra a papírt, a megkérdezettek jelentős része ezzel párhuzamosan a műanyagot, (40 százalék) az üveget (25 százalék) és a tintapatronokat (34 százalék) is felhasználja.
A megnyerő számok ellenére az európai alkalmazottak 86 százaléka szorgalmazná, hogy a szervezetek több energiát fektessenek az újrahasznosításba.
Bár annak ellenére, hogy az újrahasznosítás bevett gyakorlat a vállalatok többségénél, az európai megkérdezettek több mint 10 százaléka állította, hogy nem történik újrahasznosítás. A szervezeteknél a legnagyobb kihívást a környezetvédelmi előírások hiánya jelenti, (34 százalék), továbbá 21 százalék állította, hogy túl sok időt és energiát jelent az újrahasznosítás szabályok betartása.
A nehézségek ellenére az újrahasznosításnak meg vannak az előnyei: a megkérdezettek több, mint 68 százaléka igazolta, hogy ezzel segítenek környezetük jobbá tételében, továbbá sokan üzleti megtérülést is látnak az újrahasznosításban. A legtöbb vállalat célja a költségek lefaragása (27 százalék), a vállalati károsanyagok kibocsátásának csökkentése (25 százalék), továbbá az alkalmazottak motiválása (21 százalék) és a pozitív vállalati arculat kialakítása (21 százalék).
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU támogatásával végzett – felmérése szerint januárban a fogyasztók kilátásai nem változtak decemberhez képest, de a cégeké némileg romlottak.
Fokozódik a kereslet a Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) iránt. Dr. Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta: a több ezer érdeklődő között IT-, egészségügyi, vendéglátó és szolgáltató vállalkozók is megjelentek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) célja öt-hatszáz magyar vállalkozás támogatása tőkebefektetéssel.
A makrogazdasági mutatókhoz képest meglepően optimista a hazai kkv-k hangulata – olvasható ki a VOSZ Barométer felmérés friss, harmadik negyedévre vonatkozó számaiból. Beruházásokra viszont nem sokan készülnek, a cégek 85 százaléka még fizetésemelést sem tervez.
A nyugdíjasok többsége az alsó réteghez tartozik. 
