A kockázatkezelési szakértő, Dun & Bradstreet Hungária Kft. elkészítette 2010 harmadik negyedévére vonatkozó elemzését, mely a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségének, kockázatosságának állapotát, változását, a fizetési késések alakulását vizsgálja.
Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások
Hazánkban a társas vállalkozások száma egyenletes növekedést mutat. 2010 szeptemberének végén 554 000 vállalkozás működött Magyarországon, ami 4,15 százalékkal meghaladja az előző év harmadik negyedévének végén működő cégek számát. Ezzel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a magyar vállalatok csupán 6,6 százalékának van 10-nél több alkalmazottja, és csak 8 százalékuk éri el a 100 millió Ft feletti árbevételt.
A legnagyobb arányban a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel, a közigazgatással és a kommunális tevékenységgel (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) foglalkozó cégek száma nőtt. A cégszám az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csak a textiliparban csökkent, az összes többi szektorban nő. Az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a vállalkozások száma a papíriparban, a gumitermékek gyártása terén, nemfém ásványi termékek előállítása terén, a gépiparban és bútorgyártásban, és meglepő módon még a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása terén is.
Az építőiparban a cégek száma az átlagosnál még mindig nagyobb mértékben növekszik. Az elmúlt negyedévben 5,45 százalékkal több cég működött ezen a területen, mint egy évvel ezelőtt. Ráadásul az építőipar változatlanul a harmadik legnépesebb iparág – a cégek 10 százaléka építőipari főtevékenységgel van bejegyezve –, azaz ennél több vállalat csak a kiskereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén működik.
Az elmúlt 12 hónapban valamennyi megyében nőtt a cégek száma. A legnagyobb mértékben Pest, Hajdú-Bihar és Fejér megyében, míg a legkevésbé Tolna, Vas és Zala megyében. Ha a cégek számát viszonyítjuk a KSH 2010. január 1-jei lakosságszámra vonatkozó adataihoz, akkor láthatjuk, hogy a fővárosban egy cégre közel 8 budapesti lakos jut, míg Nógrád megyében 40 Nógrád-megyei. A keleti megyékben általában egy cégre 30 lakos is jut, nyugaton viszont vállalatonként a 20-25 lakos jellemző.
Fizetési határidők, fizetési késedelmek
A D&B DunTrade nevű fizetési tapasztalatok összegző programja a résztvevők összes fizetési tapasztalatára, évente több millió számlára támaszkodva vizsgálja a fizetési szokásokat, melyben pozitív és negatív fizetési tapasztalatok egyaránt szerepelnek.
Az átlagos fizetési határidő 2010 harmadik negyedévében 1 nappal volt kevesebb, mint 2009 azonos időszakában. Az elmúlt időszakban kismértékben ugyan, de csökkent a fizetési határidő, miközben az átlagos késedelem is minimális csökkenést mutatott. Míg az elmúlt 3 hónapban átlagosan 16 napot késtek a vevők számláik kiegyenlítésével, addig az elmúlt év azonos időszakában 18 napot. Utalásos számla esetén az átlagos pénzhez jutási idő még most is igen magas, átlagosan 47 nap.
Fizetésképtelenségi eljárások
A fizetésképtelenségi (csőd- és felszámolási) eljárások száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt időszakban. Míg az elmúlt három hónapban több mint 4400 felszámolási eljárást és majdnem 30 csődeljárást regisztráltak, addig a felszámolások száma a 2009-es év azonos időszakában 20 százalékkal kevesebb volt, csődeljárásból is csupán 3-at jegyeztek. Az elmúlt 12 hónapra is ugyanaz a tendencia jellemző, mivel tavaly októbertől idén szeptemberig 17 ezer felszámolás történt, 2009-ben ez a szám csupán 15 ezer volt, ami 15 százalékos emelkedést jelent.
A folyamatosan növekvő számú cégbezárások egyre inkább felhívják a figyelmet a kockázatmenedzsment, a vevői nemfizetések kezelésére. Keleti József, a Dun & Bradstreet ügyvezető igazgatója azt tanácsolja a kis vállalatoknak is, hogy vegyék kézbe az irányítást, tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket a nem vagy késve fizetések megelőzése érdekében.
Kockázatos iparágak
A D&B immár hagyományosan negyedévente közzéteszi a legkockázatosabb és legkevésbé kockázatos iparágak listáját. A korábbi időszakhoz hasonlóan az iparágak kockázat szerinti listájában csak kisebb elmozdulások tapasztalhatók. Nagyobb mértékben nőtt a fafeldolgozással (kivéve: bútor) és fonottáru-gyártással foglalkozó cégek kockázatossága, míg az egyéb szolgáltatásokat végző vállalatok kockázatossága csökkent. A kiskereskedelem 2010 elején még nem szerepelt a legkockázatosabb iparágak között, de mára már a lista negyedik legrizikósabb helyén szerepel.
Privátbankár