Feltehetőleg kevés magyar társaságnak és cégvezetésnek vannak pontos ismeretei arról, milyen kockázattal és főleg pénzbírsággal járhat, ha megsértik az Amerikai Egyesült Államokban egyre szigorúbban és egyre inkább kiterjesztő értelmezéssel alkalmazott korrupcióellenes törvényt, az ún. Foreign Corrupt Practices Act (FCPA) előírásait - írja friss összeállításában a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Elég korrupt hely Magyarország
Magyarország a Transparency International nemzetközi korrupciós rangsorának első harmadában szerepel. Az Egyesült Államok sem büszkélkedhet túl jó helyezéssel, de míg ez utóbbi a 17., addig Magyarország a 47. a vizsgált 175 ország közül. A rangsor az alapján áll össze, mennyire valósul meg a közérdekű adatokhoz való hozzáférés, mennyi korrupciós ügyet tártak fel, milyen a törvényi háttér és az mennyire tudja meggátolni a korrupció kibontakozását.
Egy másik felmérés alapján sem rózsásabb itthon a helyzet; a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) a közelmúltban ismertette azt a saját módszertanuk alapján készült kutatást, amely szerint az Európai Unión belül a Közép-Kelet Európai térségben Románia után Magyarország számít a leginkább korruptnak - hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda.
Amerika nálunk is harcol a korrupció ellen
A korrupcióellenes törekvések egyik fontos mérföldköve az Amerikai Egyesült Államok 'Foreign Corrupt Practices Act' (FCPA) elnevezésű jogszabálya, amely közvetetten igen széles körben fejtheti ki hatását Magyarországon. Az FCPA korrupcióellenes szabályai ugyanis kiterjednek a nem amerikai (így magyar) társaságokra is, amelyek például amerikai társaságok ügynökeként, disztribútoraként járnak el, akár egy amerikai társaság 100%-os magyar leányaként tevékenykedve.
Átmegy az e-mail Amerikán? Máris léphetnek
A korrupcióellenes szabályok vonatkoznak továbbá olyan sem "domestic concern"-nek, sem "issuer"-nek nem minősülő nem amerikai magánszemélyekre vagy társaságokra, amelyek közvetlenül vagy közvetve kormányzati tisztviselő megvesztegetésében vesznek részt olyan módon, ami "területileg kötődik" az Egyesült Államokhoz.
Az amerikai (hatósági és bírósági) gyakorlat szerint előfordulhat (és volt rá precedens a gyakorlatban), hogy ha egy Magyarországról pl. az Egyesült Királyságba küldött email keresztülhalad egy amerikai szerveren, akkor az amerikai területi érintettség megállapítható (azaz nem szükséges amerikai fizikai jelenlét) és így az érintett magyar társaságra, valamint a társaság vezetésére, munkavállalóira alkalmazandóak az FCPA korrupcióellenes szabályai. Más kérdés, hogy ha egy magyar kft. egy angol limited-del együtt nem tisztázott jogcím alapján fizet egy kormányzati tisztviselőnek és a fizetésre utaló emaileket küldenek egymásnak, egy vagy több email pedig keresztülmegy egy amerikai szerveren, attól még önmagában ezért az Egyesült Államokban valószínűsíthetően nem fognak nyomozni.
Durva bírság vagy börtön is lehet belőle
A jogszabályt megsértők számára a polgári szankciók között szerepel a "kötbér", a jogtalanul szerzett haszon kiadása és a bírság, míg a büntetőjogi szankciók a bírságot és a szabadságvesztést jelentik. Társaságok esetében a bírság összege adott esetben a százmillió dolláros nagyságrendet is elérheti, ahogyan arra több példa is volt már.
Kenőpénz, vacsorameghívás, hálapénz - mi számít korrupciónak?
A konkrét szabály szerint tilos pénz vagy bármilyen érték kormányzati tisztviselők részére történő átadása, ígérete, felajánlása vagy ezek jóváhagyása abból a célból, hogy üzletszerzési célból befolyásolják vele az érintett személy döntéshozatalát. Az amerikai gyakorlat alapján nincs minimum értékhatár és folytak már eljárások költségtérítések, utazások finanszírozása, illetőleg vacsorameghívások miatt is. A törvény szerint ugyancsak tiltott harmadik személy (pl. ügynök, tanácsadó) részére történő kifizetés teljesítése, ha a fizető fél tudatában van vagy tudatában kellene lennie annak, hogy a kifizetett összegből a harmadik fél valamely kormányzati tisztviselőnek fog kifizetést teljesíteni.
A Szecskay Ügyvédi Iroda felhívja a figyelmet arra is: a "kormányzati tisztviselő" fogalma ugyancsak tágan értelmezett, így hazánkban közalkalmazottakként beletartoznak például az orvosok is.
A hatóságok számára vannak bizonyos események, amelyek kifejezetten gyanúsak és könnyen nyomozást válthatnak ki. Így pl. kormányzati tisztviselők hozzátartozóival kötött szerződések vagy olyan szerződések, amelyeket az adott szolgáltatási területen különösebb ismeretekkel nem rendelkező céggel kötnek alapvetően gyanúsak. Szintén felkeltheti az amerikai hatóságok figyelmét, ha a szerződés alapján készpénzben vagy amerikai dollárban fizetendő nagyobb összeg.
A piacok figyelnek. 
