Liliana de Sá Kirchknopf elmondta: a 130 millió svájci frankos keretből 40 projekt támogatásáról született döntés a 2012 júniusi határidőig, amelyeket 2017-ig kell megvalósítani. A budapesti Svájci Hozzájárulás Hivatal vezetője elmondta: a keretet nyilvános pályázaton kötötték le, 2008-2011. között 10 nyilvános felhívás jelent meg, amelyre nagyjából 100 pályázat érkezett, ezekből került ki a 40 győztes.
A svájci állam az Európai Unióval kötött megállapodása alapján támogatta a 2004-ben csatlakozott új tagállamokat, a keretből Magyarország a harmadik legnagyobb résszel rendelkezik Lengyelország és Románia után.
Simó Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője elmondta: a programban négy - a biztonság, stabilitás és reformok; a környezet és infrastruktúra; a magánszektor ösztönzése; a humánerőforrás- és szociális fejlesztés - területet támogatták, ezen belül prioritást adtak azt infrastruktúra bővítésnek, az árvízvédelemnek, a regionális fejlesztéseknek, a biológiai sokszínűség fenntartásának, az egészségturizmusnak, kutatási projekteknek, a vállalkozások fejlesztésének az elmaradt térségekben.
Christian Mühlethaler, Svájc budapesti nagykövete szerint a svájci állampolgárok népszavazáson azért döntöttek a támogatás mellett, mert ezt egyben befektetésként értékelték a fenntartható fejlődésbe a szociális felzárkóztatás segítése mellett. Kérdésre válaszolva Liliana de Sá Kirchknopf elmondta, hogy az európai uniós fejlesztési forrásokat kiegészítve használták fel a svájci lehetőséget. Simó Balázs azt mondta: elsősorban a felzárkózó, hátrányos helyzetben lévő területeken - köztük Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön - használják fel a források jelentős részét. Az MTI kérdésére, hogy lesz-e folytatása a programnak, a nagykövet elmondta: ez egyelőre nincs napirenden, de ha majd dönteni kell a kérdésben, akkor ezt megteszik.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
