Leginkább a kisebb cégeknek okozhat nehézséget a minimálbér emelése, de az egyes ágazatok közt is lehetnek eltérések, főleg a könnyűiparban magas - közel 40 százalék - a minimálbéren foglalkoztatottak aránya - közölte a GKI Gazdaságkutató Intézet hétfőn.
Nekik lesz a legrosszabb
A minimálbér emelésének vállalati hatásait vizsgáló elemzésben ismertették, a 20 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál 29 százalék, a 21-50 munkavállaló közötti kategóriában 23 százalék, a 250 alkalmazott feletti vállalatoknál viszont csak 14 százalék a minimálbérért dolgozók aránya. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) a 20 fő alatti cégek dolgozóinak 31 százalékát érinti, a nagyvállalatoknál viszont csak 15 százalékukat - írták.
Az ágazatok között a könnyűipar mellett az élelmiszer- és építőipar, valamint a kereskedelem munkavállalói között is jelentős, 27-28 százalék a minimálbérért dolgozók aránya, miközben a fémiparban csupán 13, a vegyiparban 15, a gépiparban 16, az egyéb feldolgozóiparban 19, de az üzleti szolgáltatásokban is csupán 20 százaléknyian vannak.
Hasonló a rangsor a garantált bérminimum esetében is: a könnyű-, az építő- és az élelmiszeriparban a dolgozói létszám 32-35 százaléka, a kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban pedig minden ötödik munkavállaló alacsony bérű szakmunkás, miközben a gépipari cégeknél csupán az alkalmazottak 12 százaléka.
Ezzel nincsenek kisegítve
A GKI szerint a minimálbér emelését a 4 százalékpontos járulékcsökkentés alig ellensúlyozza, így az a vállalkozások számára nagy terhet jelent. A kisebb vállalatoknál kérdéses, miből tudják előteremteni ennek fedezetét, ez pedig a minimálbérek után befolyó állami bevételekre is hatással lehet - tették hozzá.
A GKI februári vállalati felmérése az 5 fő feletti vállalkozásokat vizsgálta, a 931 válaszadó közt felülreprezentáltak a magyar tulajdonú cégek - olvasható a közleményben
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
