A cikk a Piac & Profit magazin február-márciusi számában jelent meg. 

A magazin az Inmedio és Relay újságárusoknál kapható, de digitális formában is hozzájuthat. Előfizethet egy évre, de akár egy számot is megvehet. Megrendelését itt adhatja le>>>

Az elmúlt években újra nőtt a táppénzes napok száma: a KSH statisztikája szerint 2015-ben 23,2 millió napot töltöttek a magyar munkavállalók betegállományban, 2018-ban már 26,5 milliót. A tendenciát sok cég a dolgozóiknak fizetett szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosítással igyekezett megállítani.

– A biztosítás azon felül, hogy dolgozói igényt elégít ki, a munkáltató szempontjából is hasznos, mivel lényegesen lerövidülhet a betegségek miatti hiányzások ideje, ami komoly költségmegtakarítást eredményez. 2019 végével azonban letelt az a haladék, amit a személyi jövedelemadóról szóló törvény 95. paragrafusának hatodik pontja nyújtott a munkáltatóknak, vagyis hogy legkésőbb tavaly december 31-ig mindezt adómentesen tehették – mondja Király Ágnes, okleveles adószakértő, a Top Cafeteria Kft. ügyvezetője.

Számos cég, ahol a munkavállalók megszokták a magán-egészségügyi szolgáltatás kényelmét, azt, hogy rövid időn belül hozzájutnak a megfelelő ellátáshoz, szeretné továbbra is fenntartani ezt a juttatást. Hogy milyen formában és milyen szolgáltatási körrel van jelen egy-egy cég juttatási rendszerében az egészségügy, az nagyon változó. Az egyik véglet a minimális foglalkozás-egészségügyi ellátás, ami sajnos sok esetben csak egy adminisztratív dokumentálás a kötelezettség teljesítésére. A másik véglet pedig a teljes egészségügyi finanszírozás a járóbeteg-ellátástól akár a kórházi kezelésekig. A munkáltatók többsége e két lehetőség között szeretné megtalálni a megfelelő megoldást a betegségek mielőbbi felismerésére és hatékony kezelésére.

Az egészségügyi szolgáltatók, a biztosítók és az önkéntes egészségpénztárak sokféle szolgáltatási csomaggal igyekeznek kielégíteni az igényeket. A szakembereknek azonban nincs könnyű dolguk, amikor egy-egy konkrét termékről vagy szolgáltatásról kell megállapítani az arra vonatkozó adózási szabályokat: mi az, ami adómentesen adható, mi után kell a munkáltatónak adóznia, és mi az a juttatás, ami már a munkavállaló adóköteles jövedelme lesz. Arra sincs általános recept, hogy egy-egy vállalatnál mekkora összeget és milyen módon fordítanak egészségügyi juttatásokra.

– Sokszor a cégeket egy váratlan esemény – például egy munkavállaló hirtelen halála – döbbenti rá, hogy lépniük kell. Van, ahol a választható juttatások közé építik be a lehetőséget, máshol a cafeteriarendszeren felül vagy annak meglététől függetlenül finanszíroznak valamilyen ellátást. Számos magán-egészségügyi szolgáltató dolgoz ki olyan szűrőcsomagot vagy bérletkonstrukciót, amely a foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében adómentesen adható a dolgozóknak. Bár a törvény nem szab meg összeghatárt, minden vizsgálat és ellátás nem fér bele ebbe a kategóriába. Ezen felül lehetőségük van a cégeknek egészségpénztári célzott támogatásként egészségügyi ellátást nyújtani. Ennek az adóterhe 38,35 százalék, de a munkáltatónak pontosan meg kell határoznia, hogy milyen szolgáltatásra – gyógyszervásárlás, optika, magánorvosi ellátás – nyújtja a támogatást, a munkavállalónak pedig be kell lépnie az adott egészségpénztárba, és vállalnia kell a havonta a pénztár által elvárt minimumbefizetést. Az egészségbiztosítás adómentességének megszűnése azonban lépésre kényszerítette a biztosítókat is. Az idei év újdonsága, hogy a biztosítók az önkéntes pénztárakon keresztül kínálnak csoportos egészségbiztosítást a vállalatoknak. Ebben az esetben a juttatás adható az egyes meghatározott juttatás adókategóriájában 38,35 százalékos közteherrel, ami ugyan drágítja a lehetőséget az eddig megszokott adómentességhez képest, de még mindig kevesebbe kerül, mint a bér – mutat rá az adószakértő.

– s. o. –