Magyarországon a GDP 3 százalékát teszi ki a mezőgazdaság részesedése, mely az uniós átlag duplája, de az ország adottságai valamint az élelmiszerek iránti növekvő kereslet miatt növekedni fog az ágazat szerepe - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára.
Az ország 2010-es külkereskedelmi mérlegében a mezőgazdaság rekordteljesítményt ért el az uniós csatlakozásunk óta, mert a külkereskedelmi aktívumon belül a mezőgazdaság 38 százalékkal részesedett - mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár.
Kihasználatlan kapacitások
Czerván György biztatónak nevezte a külkereskedelem első féléves aktívumát - meghaladta az 1,1 milliárd eurót -, mely időarányosan 18 százalékkal jobb az előző évinél. Kiemelte: a teljes mezőgazdasági kibocsátás 1800 milliárd forint évente, melyből a növénytermesztés 44, az állattenyésztés 37, a kertészet közel 20 százalékkal részesedik.
A kertészeten belül a zöldség aránya 49 százalék - ezen belül szerepel a gomba is -, a gyümölcs 20 százalék, a faiskola, dísznövény 14 százalék valamint a szőlő, bor 15 százalék. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a kertészetben 340-380 ezer család dolgozik főállásban vagy mellékállásban, akik mintegy 350 milliárd forintos termelési értéket állítanak elő. Az államtitkár utalt arra, hogy a kapacitások nincsenek kihasználva, mert közel egymillió tonnával több árualapot tudnánk létrehozni a kertészeti termékekből.
A mezőgazdaságon belül a kertészet lehet az az ágazat - azon belül is a zöldség-gyümölcs termesztés elsősorban -, ahol új munkahelyeket lehet teremteni - fogalmazott az államtitkár. Az államtitkár szerint, az élelmiszer iránti növekvő kereslet miatt Magyarország számára komoly lehetőségek vannak a mezőgazdaságban a termelés és a foglalkoztatás szempontjából is.
Az ország 2010-es külkereskedelmi mérlegében a mezőgazdaság rekordteljesítményt ért el az uniós csatlakozásunk óta, mert a külkereskedelmi aktívumon belül a mezőgazdaság 38 százalékkal részesedett - mondta az agrárgazdaságért felelős államtitkár.
Kihasználatlan kapacitások
Czerván György biztatónak nevezte a külkereskedelem első féléves aktívumát - meghaladta az 1,1 milliárd eurót -, mely időarányosan 18 százalékkal jobb az előző évinél. Kiemelte: a teljes mezőgazdasági kibocsátás 1800 milliárd forint évente, melyből a növénytermesztés 44, az állattenyésztés 37, a kertészet közel 20 százalékkal részesedik.
A kertészeten belül a zöldség aránya 49 százalék - ezen belül szerepel a gomba is -, a gyümölcs 20 százalék, a faiskola, dísznövény 14 százalék valamint a szőlő, bor 15 százalék. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy a kertészetben 340-380 ezer család dolgozik főállásban vagy mellékállásban, akik mintegy 350 milliárd forintos termelési értéket állítanak elő. Az államtitkár utalt arra, hogy a kapacitások nincsenek kihasználva, mert közel egymillió tonnával több árualapot tudnánk létrehozni a kertészeti termékekből.
A mezőgazdaságon belül a kertészet lehet az az ágazat - azon belül is a zöldség-gyümölcs termesztés elsősorban -, ahol új munkahelyeket lehet teremteni - fogalmazott az államtitkár. Az államtitkár szerint, az élelmiszer iránti növekvő kereslet miatt Magyarország számára komoly lehetőségek vannak a mezőgazdaságban a termelés és a foglalkoztatás szempontjából is.
MTI
A Global Capital véleménye Magyarországról. 
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
Hosszabb távon is velünk maradhat a magasabb infláció – Klasszis Podcast
