Évek óta nehéz helyzetben van a magyarországi húsipar, ezen belül is a sertéságazat. A szektor válságát jelzi, hogy az elmúlt egy évben három nagy tradicionális hazai húsipari szereplő (Kapuvári Hús, Gyulai Húskombinát és Pápai Hús 1913) is csőd- illetve felszámolási eljárás alá került. A kormány által stratégiailag kiemelt jelentőségű vállalattá minősített, a pápai önkormányzattól áprilisban 1,3 milliárd forintos tőkeinjekcióhoz jutó Pápai Hús július 9-én kért csődeljárást saját maga ellen.
Az évszázados hagyományokkal rendelkező, a múlt évet 17 milliárd forintos árbevétel mellett 1,8 milliárd forintos adózás utáni veszteséggel záró pápai húsüzem egyszer már megmenekült , amikor 2009-ben a felszámolás alatt álló jogelőd céget megvásárolta egy termelőkhöz kötődő csoport. Az viszont egyelőre kérdéses, hogy a Pápai Hús képes lesz-e talpra állni – derül ki a Coface hitelbiztosító új, húságazatról szóló elemzéséből.
Az évek óta nehézségekkel küzdő sertéságazatot a kormány is jól látható módon kiemelten kezeli, azonban az állami segítségnyújtás sem feltétlenül garantálja a sikert. Az viszont kétségtelen, hogy a kormányzati tervekben említett források szükségesek a szektornak, mert a sertéságazat, tágabban véve pedig az egész magyar húsipar komoly gondokkal küzd - írja a Coface. Az estleges csalások miatt a 27 százalékos áfakulcs csak egy a sok probléma közül, sok cégnél gondot okoz a hatékonyság hiánya. A magyar vágóhidak sok esetben az elmaradt fejlesztések miatt ugyanis korszerűtlenné váltak, ez újabb versenyhátrányt eredményez számukra. Ugyanakkor arra is van példa, hogy a korszerűsítést végrehajtó vágóhidak nem feltétlenül tudják kihasználni a bővített kapacitásukat.
Ráadásul az összefogás és a megfelelő érdekérvényesítés sem sorolható a szektor erényei közé – ismertette a legfontosabb problémákat Szilágyi Péter, a Coface szakértője. Az elemző szerint jól jellemzi az ágazat helyzetét, hogy a transzparensen működő nagy húsipari cégek évek óta jelentős veszteségeket termelnek, mérleg szerinti veszteségük 2011-ről 2012-re csaknem duplájára ugrott, így meghaladta a 12 milliárd forintot.
Késnek a beruházások
Kedvezőtlen helyzete miatt a húsipar követelésbiztosítási, hitelezési és kockázati szempontból az átlagnál rosszabbul áll. „Ha 1-től 10-es skálán utóbbi a legjobb osztályzat, akkor a húsipari cégek jellemzően az 5-ös szint alatt helyezkednek el, ami az átlagnál magasabb kockázatot jelent” – tette hozzá a Coface szakembere.
Az elemzés szerint bár vannak tervek arra, hogy egy-egy cég korszerű, jelentős kapacitású vágóhidat, feldolgozóüzemet hozzon létre Magyarországon, ám ezek a beruházások az ágazati problémák és anomáliák miatt egyelőre nem kezdődtek meg.
Segíthetne a fordított áfa
A vidékfejlesztési tárca által kidolgozott sertésstratégia szerint hét év alatt a jelenlegi 3 millió alatti sertésszámot 6 millióra kellene növelni. A jövőben több száz milliárdos forrással számol a stratégia, amely az idén 2,6 milliárdos keretet biztosít támogatásokra. Szilágyi Péter a stratégiáról elmondta: „ez az elhatározás üdvözlendő, ugyanakkor a jelenlegi és leendő sertéstartók kedvét a különböző támogatásokon kívül nyilván azzal lehetne tovább fokozni, ha a sertésfeldolgozó húsipari cégek helyzete és az iparági környezet normalizálódna. Nagy hangsúlyt kellene fektetni az iparágban jelentősnek mondott feketegazdaság felszámolására, a modernizációra, a technológiai fejlesztésekre és a magasabb haszonkulcsú feldolgozott termékek gyártására”. Hozzátette: „az ágazati kapacitások racionalizálását és az ágazati szereplők együttműködési lehetőségeinek megteremtését is meg kellene vizsgálni”.
Hernádi Zsolt szerint az Európai Unió az orosz energiát valójában nem kiváltotta, hanem amerikai LNG‑re és kínai technológiára cserélte. 
