A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt vizsgálta, hogy a vasúti piacnyitást követően a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GySEV) és a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV), majd a Rail Cargo Hungaria Zrt. (RCH) egységes vasúti árudíjszabásaik meghatározásával, illetve a GYSEV és az RCH a között létrejött együttműködés szabályozására vonatkozó keretszerződéssel és az azzal összefüggésben tanúsított gyakorlatukkal versenykorlátozó magatartást folytattak-e.

Magyarországon 2004. május 1-jével a vasúti árufuvarozásban piacnyitás valósult meg. A korábbi, versenyt nélkülöző rendszerben vasúti árufuvarozási tevékenységet a MÁV, illetve a GYSEV végzett. Ebben a rendszerben a vasúttársaságok saját hálózatuk határain belül fuvarozhatták a feladott küldeményeket, amennyiben pedig a fuvaroztató által megadott fuvarozási útvonal túlnyúlt az adott vasút hálózatán a vasúttársaság az infrastruktúra határpontra érve átadta a küldeményt a másik vasúttársaságnak, amely továbbfuvarozta azt saját pályahálózatán.

A GVH közlése szerint a 2004-es liberalizáció megteremtette annak lehetőségét, hogy a vasúti piacon versenyviszonyok alakuljanak ki. A GVH tapasztalatai szerint néhány kisebb vállalkozás be is lépett a piacra, a GYSEV és a MÁV ugyanakkor tartózkodtak attól, hogy árversenyt támasszanak egymásnak, vagy a másik „hagyományos“ területeit támadják.

A GVH eljárása során megállapította, hogy az RCH és a GySEV között 2006. január 1. és 2009. május 25. között a magyar vasúti árufuvarozási piac egymás közötti, területi alapú felosztására vonatkozó megállapodás volt érvényben. A vállalkozások megállapodása a vasúti piacnyitást megelőző időszakban kialakult status quo fenntartását célozta.

Az RCH és a GySEV egymás hagyományos szolgáltatási területeinek “tiszteletben tartásában” állapodott meg azzal, hogy egyrészt a MÁV és a GySEV infrastruktúráját egyaránt érintő fuvarokat az RCH és a GySEV közösen, az infrastruktúra határpontokon történő átadással továbbítja, másrészt a csak a MÁV vagy csak a GySEV hálózatot használó fuvarok esetén a másik vállalkozás szolgáltatási területére nem lépnek be. A GVH határozata szerint a megállapodással a magyar vasúti árufuvarozás két legjelentősebb szereplője osztotta fel egymás között a piacot.

A GVH azt is megállapította, hogy a piacnyitást követően az elvileg egymás közvetlen versenytársaivá váló vasúttársaságok egységes vasúti árudíjszabást állapítottak meg, ami versenykorlátozó ármegállapodásnak minősül. A megállapodás a 2004. május 1. és 2005. december 31. közötti időszakban a MÁV és a GySEV, majd a 2006. január 1. és 2007. július 17. közötti időszakban a MÁV Árufuvarozási Üzletágának önállóvá válásával megalakult RCH és a GySEV között állt fenn.

Az árufuvarozási díjak számításának alapjául szolgáló vasúti díjszabások egységessége a két – mindenkori – meghatározó piaci szereplő megegyezésén alapult: a vállalkozások díjszabásai egyidőben kerültek meghirdetésre, illetve módosításra, és mind formailag, mind tartalmilag azonosak voltak, továbbá a díjelemek és a számítási mód, vagyis az árképzés módszere is egységes formában került meghatározásra.

A GVH a jogsértés megállapítása mellett a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt.-t 300 millió forint , a MÁV Magyar Államvasutak Zrt.-t 100 millió forint és a Rail Cargo Hungaria Zrt.-t 850 millió forint bírság megfizetésére kötelezte. A GVH a bírság összegének meghatározása során az egyes vállalkozások által a jogsértéssel érintett időszakban elért, vasúti árufuvarozási tevékenységből származó nettó árbevételből indult ki.