Mit várunk a kormánytól? 2011 a megújulás éve lesz

Érdekesség, hogy mind a hat vizsgált területen az idősebb korosztály tart leginkább a megújulástól. A munkanélküli segélyek rendszerében a magyarok 82 százaléka csalódott, a kiábrándultság pedig ugyanolyan mértékben jellemzi a munkahellyel rendelkezők és az állástalanok táborait (85-85 százalék).
Az elmúlt hónapokban elkezdődött a nyugdíjrendszer átalakítása, amivel kapcsolatban továbbra is magas
a várakozás (az összes megkérdezett 77 százaléka szerint szükség van átalakításra). A nyugdíjasok 70
százaléka, a munkanélküliek 78 százaléka, a munkahellyel rendelkezőknek pedig 83 százaléka érzi a
nyugdíjreformok szükségét. Az állami hivatali ügyintézés és az oktatási rendszer a megkérdezettek 70-73
százaléka szerint szorul átalakításra - derül ki a kutatásból.

               Ön szerint a alábbi területeken inkább szükség van, vagy inkább nincs szükség átalakításra?

Hiába a pártpolitika feletti rég nem látott egyetértés a reformok szükségességével kapcsolatban, a
megújítás kritikus pontjai lehetnek a konkrét strukturális átalakítások. A közösségi közlekedés reformjának
egy megközelítésével kapcsolatban, miszerint az állam egy útvonalon a busz- és a vonatközlekedés
közül csupán az egyiket támogatná, a magyarok 58 százaléka elutasító. A megyei jogú városokban élők
62 százaléka nem támogatja a tömegközlekedés ilyen reformját, amivel kapcsolatban a budapestiek és a
községben élők 58-58 százaléka is elutasító, az egyéb városokban élőknek pedig 55 százalékát érintené
rosszul a vonat- és a buszközlekedés közötti kényszerült választás.

A magyarok mobilitásának kettősségét jól jellemzi az is, hogy a gyors hivatali ügyintézés miatt nem, a
minőségi betegellátásért viszont hajlandóak lennénk több időt is utazni. Az összes megkérdezett 41
százaléka tehát inkább elutasítja, 54 százaléka pedig inkább támogatja a kormányablakok irányába
mutató átalakításokat, ugyanakkor a magyarok 72 százaléka hajlandó lenne a jobb betegellátásért több
időt is utazni. Míg a községben és a városokban élők csupán fele (50-52 százaléka), addig az új közigazgatási szervezés potenciális nyerteseinek tekinthető megyei jogú városban élők és fővárosiak nagy
többsége támogatja az átalakítást (56-65 százalék). Az egészségügy területén mindenki szerint szükség
van reformokra, ugyanakkor a minőségi betegellátásért a hatvan éven felüliek mindössze 65 százaléka, de
a legtámogatóbb 18 és 29 év közötti korosztálynak 81 százaléka lenne hajlandó több időt is utazni.

A Nézőpont Intézet 2011. február 7-10. között készült felmérése alapján nőtt az élen álló Orbán Viktor (+1,73) és
Navracsics Tibor (+0,98), többségében pedig tovább csökkent az őket követő többi politikus alkalmassági
indexe. A reformváró hangulatban Matolcsy György áll a harmadik helyen, Semjén Zsolt a negyedik,
Pintér Sándor és Kövér László pedig az ötödik és hatodik helyezést érte el állami vezetői alkalmasságuk
alapján. A kormánypárti politikusoktól továbbra is lemaradva találjuk a négy legismertebb ellenzéki
politikust: Schiffer Andrást, Vona Gábort, Mesterházy Attilát és a sort mindig jelentős lemaradással záró
Gyurcsány Ferencet.

Az elmúlt hónap során nem változott a Fidesz, a Jobbik és az LMP támogatottsága, hibahatáron túli
veszteséget könyvelhetett el azonban a Magyar Szocialista Párt. A kormánypártokkal az összes megkérdezett
46 százaléka, az MSZP-vel 12 százaléka, a Jobbikkal és az LMP-vel pedig 7 és 4 százaléka szimpatizál.
A választási részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók között szintén érezhető, de nem markáns a
szocialisták potenciális szavazóinak csökkenése. Most vasárnap a Fidesznek újra lehetősége nyílna a
parlamenti helyek kétharmadának feltöltésére, hiszen 56 százaléknyi potenciális szavazóra számíthatnának,
míg a szocialisták 22 százalékra, a Jobbik 11, a Lehet Más a Politika pedig 8 százalékra - olvasható a Nézőpont felmérésében.

                                                   Pártszimpátia az összes megkérdezett körében

Privátbankár