Munkanélküliség: szó nincs fordulatról

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség a február-áprilisi időszakban - részletek >>

A KSH statisztikájában foglalkoztatottnak tekintenek mindenkit, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. A munkanélküli pedig az aki nem tartozott a fenti körbe, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője szerint a várakozásuknak megfelelően 11,4 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta a február-áprilisi három hónap átlagában az előző három havi periódus 11,6 százalékos átlagáról. A piaci konszenzus változatlan munkanélküliségre számított.  A Takarékbank elemzője emlékeztetett arra, hogy egy évvel korábban 11,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta. 

A foglalkoztatás növekedése részben a feldolgozóipar megnövekedett keresletének, részben szezonális okoknak köszönhető, ami a következő hónapokban folytatódhat az elemző várakozása szerint. A munkaerőpiacot az újrainduló közmunkaprogramok is javíthatják kissé. A munkanélküliség azonban feltehetően lassabb ütemben mérséklődhet, mint ahogy a foglalkoztatás javul a kormány munkaerő-piaci intézkedéseinek hatására, így azonban az aktivitási ráta lassú emelkedése várható.

A Takarékbank elemzője szerint az év közepére a munkanélküliségi ráta 10,2 százalékra csökkenhet, azonban az év végére szezonális okok miatt 10,6 százalékra emelkedhet, így az idei átlagos munkanélküliségi ráta 10,7 százalékos lehet. Jövőre folytatódhat a lassú javulás, így az átlagos munkanélküliségi ráta 10,4 százalékra csökkenhet.

Németh Dávid, az ING Bank elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerőpiacon némi javulás történt, de még mindig nem látszik a nagy fordulat, a strukturális átalakulás a február-áprilisi adatok alapján, amelyekben a szezonális hatás is érződik. A nyáron a részmunkaidős foglalkoztatás egyre inkább beindul, és ez tovább javítja majd a helyzetet a munkaerőpiacon - tette hozzá az elemző, aki kedvezőnek értékelte, hogy a foglalkoztatotti arány is növekedett, 49 százalék körül van, és ez a következő hónapokban tovább fog javulni. Az ING Bank elemzője a munkanélküliségi rátát 10,9-10,5 százalék körülire várja 2011 végére, jövőre pedig 10 százalék alatt, 9 százalék közelébe csökkenő munkanélküliségi rátára számít.

A foglalkoztatás és munkanélküliség legfrissebb statisztikai adatait ismertetve a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemeli, hogy a nemzetközi összehasonlításban használt mutató, a 15-64 év közötti korosztály 55 százalékos foglalkoztatási rátája 2011. február-áprilisban 0,3 százalékponttal volt magasabb az előző év hasonló időszakánál.

Az NGM közleményében hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatottság 2010 elején mutatkozó éves összevetésben jelentős visszaesése a nyári hónapokban fordult meg, amitől kezdve stabil növekedés volt tapasztalható. E mögött a stabilizálódó gazdaság és a kedvező külgazdasági konjunktúrával együtt járó bővülő hazai ipari termelés, illetve az élénkülő külkereskedelem húzódik meg. Az idei év első negyedévében tovább folytatódott a nemzetközi gazdasági környezet javulása, ami kedvező hatást gyakorolt a hazai ipari termelésre, valamint az exportra termelő szektorok kibocsátására, ezzel növelve a foglalkoztatottak számát - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Az NGM közleménye hangsúlyozza, hogy a magyar kormány továbbra is kiemelt célként kezeli a foglalkoztatottság növelését, különösen az Európa 2020 Stratégiához kapcsolódó vállalás teljesítését, miszerint 2020-ra a 20-64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátájának el kell érnie a 75 százalékos szintet.