Nemzeti kincsünkké válhatna a napenergia

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint az Európai Unió által 2020-ra előírt 13%-os teljesítendő célhoz képest jelenleg energiafogyasztásunkban csupán 5-6% a megújulók részaránya, ez zömmel biomassza-hasznosítás. A fotovillamos alapú energiaátalakítás aránya az ún. megújuló energiaforrásokon belül is csupán félszázaléknyi – hívják fel rá a figyelmet.

Magyarország átlag 1250 kWh/m2/év sugárzási energiára számíthat évente, vagyis 2 négyzetméternyi felületre hazánkban annyi energia érkezik a Napból, mint egy háztartás egész éves villamos energia igénye. Hazánk tehát ebből a szempontból is nagyon kedvező földrajzi adottságokkal rendelkezik, napenergia-kihasználás tekintetében mégis csaknem valamennyi környező ország előttünk jár - jelzik.

"Energiapolitikánk kialakításánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül a napenergiát, azonban a most készülő magyar stratégia nem igazodik a világpiaci tendenciákhoz és a valós igényekhez. A 2010. szeptember 30-ig véglegesítendő Megújuló Nemzeti Cselekvési Terv jelenlegi verziójában például 2020-ig mindössze 15 megawatt napelemes áramforrás telepítése szerepel, miközben az áramszolgáltatókhoz már most több igényt jelentettek be." - fogalmazott Pálfy Miklós. Az EU Fotovillamos Platform munkabizottsági tagja, majd hozzátette: tervszerű állami támogatások és megfelelően kialakított stratégia mellett a napenergia legnagyobb nemzeti energiakincsünkké válhatna, amely a külső gazdasági és politikai tényezőktől független, nem úgy, mint a gáz vagy az olaj.

Az IMNTP szerint Magyarországon megfelelően kialakított támogatási struktúra esetén a jelenlegi tervek több mint tízszerese, akár 200 megawatt teljesítményű napelemes alkalmazás is elképzelhető, sőt elvárható 2020-ra, ráadásul a napenergia kiaknázása mellett szól az a tény is, hogy a biomassza elégetésével, vagy biodízel alkalmazásával ellentétben nem termel üvegházhatást növelő szén-dioxidot.
 
Az Európai Fotovoltaikus Ipari Szövetség (EPIA - European Photovoltaic Industry Association) idei felmérése szerint Európában – így hazánkban is - a tetők 40%-a, a homlokzatok 15%-a alkalmas a napelemek hatékony felhasználására. A közlemény szerint az épületekre telepítve a napelemek a mezőgazdasági területeket sem vonják el az élelmiszertermeléstől. A fény elektromos átalakításával ráadásul a nyári nappali villamos energia csúcsigények is fedezhetők, ami különösképpen lényeges a légkondicionáló berendezések növekvő elterjedésének tükrében.

Privátbankár