Az ipari kibocsátás januári több mint 13 százalékos – a decemberinél nagyobb mértékű – bővülésében az alacsony bázis és a munkanaphatás egyaránt érvényesül. Tavaly januárban a termelésben kisebb mértékű, 3,5 százalékos volumennövekedést mért a KSH. Az ipari termelés motorja változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye, a hazai eladások nem érték el a 2010. januári szintet.
Az ipari export januárban jelentősen, 18,6 százalékkal bővült 2010 azonos időszakához viszonyítva. Az exportértékesítés több mint felét a feldolgozóipar két alága adta. Az év első hónapjában a feldolgozóipari kivitel több mint háromtizedét képviselő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának exportvolumene az átlag feletti mértékben, 21,1 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egynegyedét adó járműgyártás kivitele 14,6 százalékkal volt magasabb.
Az ipar januári belföldi értékesítése 9,7 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest. A feldolgozóipar belföldi eladásai az év első hónapjában 8,8 százalékkal nőttek, amihez elsősorban a kiugróan alacsony bázis járult hozzá.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül 2011 januárjában a feldolgozóipar termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva 14,8 százalékkal emelkedett. A csekély súlyú bányászat volumene majdnem másfélszeresére bővült, nagyrészt a földgázkitermelés, valamint a kőolaj-, földgáz-kitermelési szolgáltatás alágazatok kiemelkedő teljesítményének köszönhetően. Az energiaipar (villamosenergia-,gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 2,6 százalékkal haladta meg a 2010. évi bázis szintjét.
A KSH 2011 januárjában a feldolgozóipar tizenhárom alága közül – egy kivételével – mindegyikben termelésbővülést regisztrált. A jelentősebb súlyú alágakból a feldolgozóipari termelés közel egynegyedét adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása jelentősen, 21,2 százalékkal emelkedett. Az alágon belüli növekedés motorját a híradás-technikai berendezések iránti tartós keresletélénkülés jelenti.
A második legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés csaknem egyötödét adó járműgyártás is az átlag felett, 16,2 százalékkal nőtt. Az alág jó teljesítményét a rendelésmutatók is tükrözik. A harmadik legnagyobb alág, a feldolgozóipari termelés közel egytizedét kitevő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 4,4 százalékkal magasabb volt, ami nagyrészt az értékesítés egyharmadát kitevő exporteladások élénkülésének köszönhető; a hazai eladások csak kisebb mértékben nőttek. A feldolgozóipari termelésből több mint 7 százalékot képviselő gép, gépi berendezés gyártása több mint másfélszeresére nőtt, ennek hajtóerejét a motor, turbina gyártása szakágazat adta. Számottevő volumenbővülést mért a KSH a közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási (22,3százalék), valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában (15,3 százalék) is.
2011 januárjában a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelése jelentősen, 25,6 százalékkal nőtt 2010 azonos hónapjához viszonyítva. Az új exportrendelések 26,7, az új belföldi rendelések 16,6 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány 12,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2011. januári 8,2 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében – a 2010. azonos időszakában tapasztalt 10,3 százalékos létszámcsökkenéssel szemben – 5,1 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
2010 azonos időszakához képest az ipari termelés 2011 első hónapjában Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön (18,5 százalék), a legkisebb a Dél-Alföldön (4,9 százalék).
Privátbankár