Olajtartalékaihoz nyúlhat az USA

Bingaman indítványát a líbiai olajszállítások megszakadásával, az ezeket kiváltó szaúdi készletek magas kéntartalmával és a források távolságával, valamint azzal indokolta, hogy a közel-keleti térségben további zavargások várhatók. Az amerikai stratégiai olajtartalékok részeleges kiárusításának hívei szerint a 100 dollár körüli olajár melletti értésesítés jelentősen csökkentené a szövetségi államháztartási hiányt. Megítélésük szerint emellett, most, a magas üzemanyagárak idején kellene előrukkolni az elektromos és a hibrid autók vásárlását ösztönző adókedvezmények bevezetésével.

Az amerikai kormány azonban ellenáll a nyomásnak, arra hivatkozva, hogy a beindított pótlólagos kitermelési kapacitások jóval meghaladják a líbiai szállítmányok megszakadása miatti kiesést. Washington megítélése szerint az olajárak csak "mérsékelten" emelkedtek, és a stratégiai tartalékok megnyitása a helyzet olyan mértékű túlreagálása lenne, amely rossz üzenetet küldene mind a hazai, mind a világpiacnak. Steven Chu energiaügyi miniszter óvott a pániktól.

Fred Upton, a képviselőház energiaügyi bizottságának republikánus elnöke szerint is csak akkor szabad a tartalékokhoz nyúlni, ha az ellátásban valóban komoly fennakadások jelentkeznek, s felemelte szavát még a kormány azon javaslata ellen is, hogy a 2012-es pénzügyi évben 500 millió dollárnyi olajat árusítsanak ki a készletekből, szövetségi programok finanszírozására.

Az SPR, a maga 727 millió hordós kőolaj-készletével a világ legnagyobb stratégiai tartaléka, amely akár öt hónapon át is képes lenne pótolni az Egyesült Államok olajimportját. Többnyire olyankor kölcsönöznek vagy lízingelnek belőle, amikor a tengeri szállítmányok akadályoztatása, tankerbalesetek vagy hurrikánok akadályozzák az olajfinomítók folyamatos működését.

Az SPR-t az OPEC 1973-1974-es olajembargójára válaszul hozták létre. Komolyabban csak az 1991-es, első öbölháborút megelőző időszakban, valamint a 2005-ös Katrina hurrikán után nyúltak hozzá. 2000-ben, az Irak és a Kuvait közötti feszültség újbóli kiéleződésekor Bill Clinton elnök szintén megnyitotta az olajcsapot. A stratégiai készletek felhasználása mindhárom esetben csak mérsékelt hatást gyakorolt az amerikai üzemanyag-árakra.

A The New York Times által megszólaltatott szakemberek szerint az amerikai olajellátást jelenleg nem fenyegeti veszély, sőt a észak-dakotai kitermelés növekedése miatt az Oklahoma államban működő cushingi tároló rekordtartalékokkal rendelkezik, egy új csővezetéken keresztül pedig megnövekedett a nyugat-kanadai olajhomokmezőkről szállított szintetikus üzemanyag mennyisége is.

MTI