Probálják vonzóvá tenni a K+F programokat

Az EU legnagyobb, világviszonylatban is kiemelkedő jelentőségű, egységes stratégia mentén kialakított kutatás-fejlesztési programját minél vonzóbbá és könnyen hozzáférhetővé kell tenni az európai kutatói közösségek, vállalkozások, valamint a keretprogramban alulreprezentált tagállamok pályázói számára – hangzott el a 7. Kutatási Keretprogramról szóló konferencián.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Innovációs Hivatal által megrendezett kétnapos budapesti konferencián az európai uniós tagállamok, a társult országok és az Európai Bizottság magas szintű képviselői, a K+F+I vezető szakértői, ipari vállalatok képviselői, valamint elismert kutatók vettek részt. Az előadók között szerepelt Prof. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára, a magyar soros elnökség idején a Versenyképességi Tanács elnöke, Wolfgang Burtscher, az Európai Bizottság Kutatás és Innováció Főigazgatóságának főigazgató-helyettese, Prof. Rolf Annerberg, a 7. Keretprogram félidei értékelését elkészítő szakértői csoport elnöke, Prof. Iain Begg, a szakértői csoport raportőre, valamint Prof. Kroó Norbert, az MTA alelnöke.

A kétnapos konferencia célja az volt, hogy a 7. Keretprogram félidei értékelését különböző szempontok szerint megvitatva, ajánlásokat fogalmazzon meg a keretprogram további megvalósításához, valamint a 2014-ben induló, a jelenlegi keretprogram folytatását jelentő „Közös Stratégiai Keret” előkészítéséhez. A konferencia eredményei és a megfogalmazott javaslatok elősegítik a 2011. márciusi Versenyképességi Tanács tárgyalásainak sikerességét - olvasható az NGM közleményében.

A konferencia három kiemelt témája volt az EU új tagországainak (EU12) keretprogramban való szereplésének problémái, az ipari szereplők – elsősorban a kis- és közepes vállalkozások – keretprogramban való részvételének megerősítése, valamint a 7. Keretprogram hatékony megvalósításának feltételei, az adminisztrációs eljárások egyszerűsítése.

Az EU 12 panelbeszélgetés magas szintű résztvevői egyetértettek abban, hogy az új tagállamok zöme - mind népességéhez, mind GDP súlyához képest - alulreprezentált a keretprogramban a sikeres pályázók számát és az elnyert támogatások nagyságát tekintve is, és e helyzet megváltoztatására kell törekedni. A jobb szereplés érdekében elengedhetetlenül szükségesnek látják a nemzeti szintű stratégiák megerősítését - különös tekintettel a nagyléptékű nemzetközi együttműködési programokban való részvételre -, valamint a keretprogramok és a strukturális alapok közötti szinergiák jobb kihasználását. Hangsúlyozták, hogy a következő keretprogramnak az EU2020 Stratégiát kell követnie, témáiban meg kell felelnie a nagy társadalmi kihívásoknak, továbbra is a kiválóságon kell alapulnia, ugyanakkor figyelembe kell vennie a tagállamok különbözőségét is. Az ipari kerekasztal-beszélgetés szereplői – kis- és nagyvállalatok szakértői, az Európai Technológiai Platformok és az Európai Bizottság képviselői – üdvözölték az ipari részvétel erősítésére irányuló törekvéseket, valamint a kutatási irányvonal megerősítése mellett az innováció és a piacorientált megközelítés fokozottabb támogatását.

Az NGM tájékoztatása szerint a konferencia résztvevői kiemelték, hogy a 7. Keretprogram során számos egyszerűsítési lépés valósult már meg (pl. csökkentették az előzetes ellenőrzések, illetve a benyújtandó pénzügyi igazolások számát), de szükség van további lépések megtételére (rugalmasabb pénzügyi és adminisztratív szabályzat, átlátható informatikai eszközök és segédletek létrehozása, stb.) ahhoz, hogy vonzóbbá tegyék e programot, és megkönnyítsék a pályázást a potenciális pályázók számára.

 

Privátbankár