Rés a pajzson: így csalnak a magyar cégvezetők

A tipikus magyar vállalati csaló 35-40 éves, jellemzően autoriter vezető és a világátlagnál lényegesen magasabb céges beosztásban dolgozik - derül ki a KPMG hatszáz vállalati csalás történetét feldolgozó globális elemzéséből.

A nyolc magyar eset vizsgálatából az rajzolódik ki, hogy a szereplők gyakran maguk is felelősek lettek volna az ellenőrzési rendszerek működtetéséért. Ez a független ellenőrzések bevezetését indokolja - közölte a tanácsadó cég az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Vezető beosztású csalók

A csaló globális profilja címmel adta közre a KPMG az általa kivizsgált vállalati csalások tipikus elkövetőinek jellemrajzát. Az idén 596 csalást vizsgáltak meg, ennek alapján állították össze a tipikus csaló profilját.

Mivel nyolc esetet Magyarországon derítettek fel, a cég megnézte, hogy különbözik-e a magyar csaló a világátlagtól.

"A magyar csaló jellemzően magasabb beosztásban dolgozik, mint a világátlag. Míg globálisan a csalások 20 százalékában volt érintett az igazgatósági szint vagy a vezérigazgató, Magyarországon a vizsgált esetek 63 százalékában" - idézi a közlemény Cserháti Gábort, a KPMG igazgatóját.

Családtag is segít

A magyar csaló másik jellegzetessége az autokratikus vezetési stílus és a felsőbbrendűségi érzés. Az ennek mérésére szolgáló ötfokozatú skálán a magyar csalók 88 százaléka ért el 4-5-ös eredményt, a világátlag viszont csak 36 százalék.

A magyar esetekben a csalók kivétel nélkül 35 és 45 év közöttiek voltak. A világban ennél valamivel idősebbek az elkövetők, 70 százalékuk volt csak 36-55 éves.

Külön érdekesség, hogy miközben a globális csaló jellemzően nem vonja be családtagjait az illegális tevékenységbe, a magyarok igen. A világszinten vizsgált eseteknek mindössze 12 százalékában volt érintett családtag, bár sokan vannak, akik nem egyedül, hanem másokat bevonva követik el tetteiket. Ehhez képest a Magyarországon vizsgált esetek 63 százalékában volt érintve legalább egy családtag - írja a KPMG.

Rés a pajzson

Az elkövetők motivációi között globálisan és Magyarországon is vezet a pénzszerzés, de nálunk nagyobb azoknak az aránya, akiket a lehetőség, illetve a leleplezés alacsony kockázata motivál. A hazai elkövetők ugyanis sokszor olyan pozícióban vannak, hogy felül tudják írni vagy el tudják kerülni a cég által kidolgozott ellenőrzési mechanizmusokat, esetleg képesek befolyásolni az ellenőrzések kimenetelét.

A csalások 20 százalékban a menedzsment által kezdeményezett vizsgálatok eredményeként lepleződnek le. Magyarországon az arány ennél alacsonyabb - hívta fel a figyelmet Cserháti Gábor. A magyar esetek háromnegyedét multinacionális vállatoknál követik el olyan vezető beosztású személyek, akik szabad kezet kaptak a magyarországi leánycég vezetésében. Az esetek leleplezésében nagy szerep hárulhat az önkéntes bejelentőkre és a független vizsgálatot végző szervezetekre, hiszen a céges belső mechanizmusok ilyenkor nem hatékonyak.

A csalók egyre nagyobb számban és hatékonysággal alkalmaznak technikai eszközöket. A váratlan tapasztalat az, hogy bár a műszaki eszközökkel elkövetett csalások sok nyomot hagynak maguk után, a cégek mégsem alkalmaznak olyan módszereket, amelyek képesek lennének ezeknek a csalásoknak a nyomait azonosítani a rendszerekben - olvasható a közleményben.