2018-ban háromezerrel csökkent a boltok száma a friss statisztika szerint. A vesztesek a kisboltok és a kistelepülések. Nem véletlen, hogy a kormány a 2012-től beléptetett plázastop szabályokat folyamatosan szigorítja, legutóbb tavaly - emlékeztet a Blokkk.com kiskereskedelmi szakportál.

Összesítésük szerint öt fajsúlyos oka van a kisboltok versenyhátrányának:

• sokkal kevesebb a vásárlójuk, kevesebb a bevételük,
• mivel kisebb mennyiségben vásárolnak a szállítóiktól, mint a nagyláncok, drágább a beszerzés,
• költségesebb a napi működésük, például drágább egy kiló kenyérre, vagy liter tejre vetítve a szállítás, új eszközökre is nehezen, vagy egyáltalán nem futja,
• rákényszerülnek a nagyobb boltos árakra az előbbiek miatt, amivel szemben kevés az előnyük, például közelségük a lakóhelyhez, vagy a személyes kiszolgálás,
• a kétszámjegyű béremeléseket alig bírják kifizetni.

Ezekhez a tényezőkhöz hozzájön még az is, hogy Magyarország boltos hálózata az egyik legelaprózottabb Európában.

A cikk szerint öt év alatt a boltok 11 százaléka zárt be végleg, ezen belül az élelmiszeres körben kisebb arányú volt a boltszám csökkenés, 9 százalék:

Bolt nélküli falvak

A cikk egy másik összesítése szerint az ötezer főnél kisebbek falvakban összesen 25 ezer bolt van, ahol van, ezen belül pedig a kétezer főnél kisebbekben 12 ezer. A legkisebb, kétezer főnél kisebb falvakban pedig átlag 5 bolt van. Vannak olyan települések is Magyarországon, ahol egyetlen üzlet se működik. Számuk az elmúlt évben nőtt: míg 2014-ben 191, 2018-ban már 279 bolt nélküli falu volt az országban.