Magyarország egyes területei az elmúlt 35 évben 15-16 centimétert süllyedtek – derül ki Dr. Busics Györgynek, a Nyugat-magyarországi Egyetem docensének egy közelmúltbeli előadásából. A tektonikai mozgások, azaz a földkéreg emelkedése és süllyedése nemcsak nagy földrengés kockázatú törésvonalak mentén figyelhetők meg, hanem Magyarországon is. Így fordulhat elő, hogy míg az Északi-középhegység északi oldala emelkedett az elmúlt 35 évben, addig az Alföld jellemzően süllyedt, nem ritkán 10 centiméternél is nagyobb mértékben.
Tipikusan ilyen terület Debrecen és környéke, de az Alföld északi részének más területei is 9-10 centiméterrel vannak alacsonyabban ma, mint az 1970-es években, amikor az Egységes Országos Magassági Alapponthálózatot (EOMA) mérték - olvasható a Geodézia Zrt. szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. Az EOMA elsőrendű hálózatának újramérése 2007-ben elkezdődött, de ez nem volt teljeskörű (a tizenegy főkörből csak háromra terjedt ki).
Árvízvédelmi szempontból ezek a mozgások már jelentősnek mondhatók – véli Dr. Nagy István, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyugalmazott igazgatója. Ez ugyanis azt jelenti, hogy miközben a Kárpátokból hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején levonuló árhullám felgyorsulva ér le az Alföldre, addig az Alföld medence jellege a korábbinál veszélyesebb helyzetet alakít ki, hiszen lassul a víz levonulása. A nagy kiterjedésű tektonikai mozgásokkal nem az a baj, hogy süllyednek a gátak, hiszen velük együtt süllyed a meder is, hanem az, hogy a Vaskapu gátjai már nem süllyednek együtt az Alfölddel.
Ez pedig azt jelenti, hogy a víz nem tud a korábbival megegyező ütemben távozni, jobban érvényesül a Vaskapu visszaduzzasztó hatása – mondja a szakember. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a tektonikai mozgásokról világos képünk legyen, és ne csak Magyarországról, hanem a szomszédos országokból is, mert az árvízvédelem hosszú távú tervekkel dolgozik, és a most feltárt mozgások száz évre előrevetítve már jelentősnek mondhatók – hívja fel rá a figyelmet.
Dr. Busics György szerint nem csak a vízügyi szempontok miatt fontos a magassági alapponthálózat újabb bemérése. Egy autópálya építésénél munkaterületenként több tíz kilométeres távolságban külön-külön kezdik el a hidak, felüljárók építését, s az egyes szinteknek a munka végén centiméteres pontossággal kell csatlakozniuk - hangsúlyozza a szakember.
Privátbankár