Szeptember elsején lép hatályba a közmunkában foglalkoztatottak bértáblája, amely szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén, havi bontásban 57 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 13 120 forint, napibér alkalmazása esetén 2 624 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén havi 78 000, heti 17 950 és napi 3 590 forint. Részletek>>

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint kifogásolható, hogy a közmunkabérrel a kormány különbséget tesz munka és munka között. A minimálbér fogalma éppen azt tartalmazza, hogy ennél kevesebbet ne lehessen munkáért adni - fejtette ki. Gaskó István, a LIGA elnöke szerint pedig alkotmányossági problémákat is felvethet, hogy a közmunkások a minimálbérnél is kevesebbet keresnek.

Borsik János, az Autonómok elnöke is azt emelte ki, hogy az 57 ezer forintos bruttó összeg messze elmarad a létminimumtól. Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke pedig ugyan úgy vélte, hogy a közmunkabér nagyságának az ország lehetőségei szabnak határt, de egyetértett azzal, hogy a mérték nem éri el a létminimumot és emlékeztetett rá, hogy a szakszervezet mindig a kötelező bérminimum, illetve a minimálbér mellett állt ki.

Pataky Péter tisztességtelennek nevezte a minimálbérnél is alacsonyabb közmunkabért. Arra is figyelmeztetett: a vállalkozások és önkormányzatok dönthetnek úgy is, hogy határozatlan időre inkább közmunkások foglalkoztatnak a minimálbérnél alacsonyabb összegért. Megfogalmazása szerint "nem lehet a munkát így leértékelni".

A szándék jó, csak a bér kevés

Borsik János szerint a közmunkabér szintje inkább akadálya lesz annak, hogy ezek az emberek visszataláljanak a munka világába. Hangsúlyozta, hogy a nettó 52.480 forint nagyon kevés a megélhetéshez, amelyhez még a minimálbér nettó 60 ezres összege sem elegendő. Kétkeresős, kétgyermekes család esetében a létminimum 174.000 forint, és ez 2008 óta nem változott.

Gaskó István méltánytalannak nevezte a közmunkabért és egyetértett azzal, hogy annak nettó összege "szinte semmire nem elég", "alig több a semminél". A segély összegét ugyan meghaladja, de emlékeztetett rá, hogy a segély mellett az emberek legálisan vállalhattak munkát, például a ház körül, ezzel egészítve ki a munkanélküli ellátást.

A LIGA elnöke szerint a közmunkabér sérti az egyenlő munkáért egyenlő bért alapelvet, és úgy vélte, a kérdést alkotmányossági szempontból is meg kell vizsgálni. Akkor, amikor a kormány határozza meg a minimálbért és ezzel akár csődbe is kergethet kisvállalkozásokat, inkorrekt, hogy a saját maga által fizetendő közmunka bérét ennél alacsonyabban állapítja meg.

Palkovics Imre szerint mindenképpen támogatandó az a kormányzati szándék, hogy mindenkinek legyen munkája, de úgy vélte, hogy a közmunkabér "degradálja" a jó szándékot.

A Munkástanácsok elnöke szerint tudomásul kell ugyan venni, hogy a mérték igazodik az ország jelenlegi helyzetéhez, és bár a közmunka szabályozásával tisztábbá válhat a kép a munkaerőpiacon, úgy vélte, hogy ezek a bérek nem ösztönöznek majd a munkára.

MTI, Privátbankár