„Könnyebbé teszik az életemet az e-mail címemre érkező hirdetések” – mondja a magyarok 49%-a. Imádjuk a névre szóló üzeneteket, és főleg, ha lemondhatjuk a hírleveleket „Könnyebbé teszik az életemet az e-mail címemre érkező hirdetések” – mondja a magyar válaszadók 49 százaléka.
A magyarok kedvezőbben ítélik meg a közvetlenül címükre kapott online reklámokat, mint az európai átlag. Ha egy cég vagy intézmény információkat e-mailben, névre szólóan küld, akkor azáltal értékesebbé válik a reklám a magyarországi címzettek többségének szemében. Többek között ezt tárta fel a Nielsen 55 országban végzett felmérése az élelmiszerek vásárlásának fő céljairól, idén az első félévben.
Ha valamilyen honlapra látogat vagy interneten keresztül vásárol valamit, és utána ilyen alapon e-mailben kap hirdetést, akkor tízből hat magyar (58 százalék) számára fontosabbá válik a reklám, mert személyesen neki szól. Azon kívül úgy véli 53 százalék, hogy így ingyen juthat olyan információkhoz, amelyekért máshol esetleg fizetnie kellene. „Könnyebbé teszik az életemet az e-mail címemre érkező hirdetések” – mondja a magyar válaszadók 49 százaléka. Azok aránya 62 százalék, akik akkor veszik örömmel a neten kapott hirdetéseket, ha bármikor lemondhatják, és a küldő cég törli őket a címlistájáról.
Ettől eltérően, a vizsgált 28 európai ország internet-használói visszafogottabban viszonyulnak az online reklámokhoz. Leginkább pozitívan abban az esetben nyilatkoznak az online hirdetésekről, – földrészünkön a megkérdezettek átlag 46 százaléka - ha fennáll a lehetősége, hogy lemondják őket, címüket pedig leveszik a címlistáról.
Az európai átlag egyharmada (35 százaléka) véleménye szerint értékelődik fel a hirdetés azáltal, hogy névre szól. Az életét pedig csak 41 százalék számára könnyíti meg. Az informálódás ingyenes voltát földrészünk vizsgált országaiban a válaszadók 43 százaléka tartja előnyösnek. A magyarok 49 százalékos arányánál többen gondolják, hogy a nevükre kapott reklámok könnyebbé teszik az életet - a lettek, oroszok, törökök és ukránok; sorrendben 50, 65, 68 és 77 százalékos mutatóval. Ennél a szempontnál különösen alacsony a dánok 15, svédek 19 és finnek 23 százalékos aránya.
Azzal kapcsolatban, hogy az online küldés felértékeli a hirdetési információkat a címzett számára, a magyarországi 58 százalék Európában a második legmagasabb arány. Ennél többen hasonló véleményt csak Törökországban képviselnek, - 66 százalék. Ezt a szempontot pozitívan legkisebb arányban a svájciak (14 százalék), németek (17) és osztrákok (18) ítélik meg.
A magyarok kedvezőbben ítélik meg a közvetlenül címükre kapott online reklámokat, mint az európai átlag. Ha egy cég vagy intézmény információkat e-mailben, névre szólóan küld, akkor azáltal értékesebbé válik a reklám a magyarországi címzettek többségének szemében. Többek között ezt tárta fel a Nielsen 55 országban végzett felmérése az élelmiszerek vásárlásának fő céljairól, idén az első félévben.
Ha valamilyen honlapra látogat vagy interneten keresztül vásárol valamit, és utána ilyen alapon e-mailben kap hirdetést, akkor tízből hat magyar (58 százalék) számára fontosabbá válik a reklám, mert személyesen neki szól. Azon kívül úgy véli 53 százalék, hogy így ingyen juthat olyan információkhoz, amelyekért máshol esetleg fizetnie kellene. „Könnyebbé teszik az életemet az e-mail címemre érkező hirdetések” – mondja a magyar válaszadók 49 százaléka. Azok aránya 62 százalék, akik akkor veszik örömmel a neten kapott hirdetéseket, ha bármikor lemondhatják, és a küldő cég törli őket a címlistájáról.
Ettől eltérően, a vizsgált 28 európai ország internet-használói visszafogottabban viszonyulnak az online reklámokhoz. Leginkább pozitívan abban az esetben nyilatkoznak az online hirdetésekről, – földrészünkön a megkérdezettek átlag 46 százaléka - ha fennáll a lehetősége, hogy lemondják őket, címüket pedig leveszik a címlistáról.
Az európai átlag egyharmada (35 százaléka) véleménye szerint értékelődik fel a hirdetés azáltal, hogy névre szól. Az életét pedig csak 41 százalék számára könnyíti meg. Az informálódás ingyenes voltát földrészünk vizsgált országaiban a válaszadók 43 százaléka tartja előnyösnek. A magyarok 49 százalékos arányánál többen gondolják, hogy a nevükre kapott reklámok könnyebbé teszik az életet - a lettek, oroszok, törökök és ukránok; sorrendben 50, 65, 68 és 77 százalékos mutatóval. Ennél a szempontnál különösen alacsony a dánok 15, svédek 19 és finnek 23 százalékos aránya.
Azzal kapcsolatban, hogy az online küldés felértékeli a hirdetési információkat a címzett számára, a magyarországi 58 százalék Európában a második legmagasabb arány. Ennél többen hasonló véleményt csak Törökországban képviselnek, - 66 százalék. Ezt a szempontot pozitívan legkisebb arányban a svájciak (14 százalék), németek (17) és osztrákok (18) ítélik meg.
Privátbankár
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX minimális, 35,54 pontos, 0,05 százalékos plusszal, 73 084,05 ponton zárt pénteken. 
