Az idén május végéig a balatoni szálláshelyek 294 ezer vendéget fogadtak, 1,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában Az MTI által korábban megkérdezett szolgáltatók szerint is sokak számára gyenge volt az előszezon, de a főszezon nem rosszabb a tavalyinál. A balatoni turizmus azonban vegyes képet mutat: a rossz időjárás miatt gyengére sikerült előszezon után már van, aki nem panaszkodik, és van, aki behozhatatlan visszaesésről ad számot.
A déli part keleti felét a Balaton Sound fesztivál szinte megtöltötte, a kánikula miatt pedig folyamatosan nőtt a vendégek száma. Egyes északi parti vállalkozók szerint viszont már behozathatatlan visszaesés történt. Ennek a válság, a rossz időjárás és a szúnyog invázió mellett az az oka, hogy az ország árvíz sújtotta részeiből nemigen érkeznek vendégek, márpedig a badacsonyi iroda vendégkörének 70-75 százalékát a főként üdülési csekkel fizető magyarok teszik ki. A Közép-Dunántúl és a Balatoni üdülőkörzet idegenforgalma, 2010. január-május című kiadvány szerint a vendégforgalom háromnegyedét kitevő belföldi vendégek száma 2 százalékkal csökkent, míg külföldről a tavalyival azonos létszámú vendég érkezett.
A partközeli és háttértelepülések szálláshelyei 865 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ami mindössze 0,2 százalékkal, megközelítőleg 1.740 éjszakával maradt el az egy évvel korábbitól. A belföldi vendégéjszakák száma 1,2 százalékkal nőtt, a külföldieké viszont 2,1 százalékkal csökkent. Az üdülőkörzet vendégéjszakáinak közel kilenctizede a szállodákban – elsősorban a három-, és négycsillagos kategóriájú szálláshelyeken – jelentkezett. A szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma összességében csaknem azonos volt az egy évvel korábbival, ezen belül viszont típusonként eltérően alakult.
A wellness-szállodákban másfélszer annyi éjszakát regisztráltak, mint tavaly ilyenkor, és több mint négytizedével nőtt az apartman-szállodák vendégéjszaka-száma is. A gyógyszállodákban ezzel szemben a külföldi vendégek 11, a belföldiek 9 százalékkal kevesebb éjszakát vettek igénybe. A szállodai vendégéjszakák több mint kétharmadát a zalai partszakasz szálláshelyein töltötték az idelátogatók, főként gyógy- és rekreációs céllal.
A balatoni szállodák a január–májusi időszakban egy kiadott szoba után átlagosan bruttó 11.484 forint – az egy évvel korábbinál 7,7 százalékkal kevesebb – árbevételt könyvelhettek el. Ezen belül a gyógyszállodákban, ahol átlagosan 11.138 forint volt, 12 százalékkal kisebb, a wellness-szállodákban viszont az előző évihez hasonló összegű, 14.185 forint volt az egy kiadott szobára jutó fajlagos szállásdíj-bevétel.
Az idei év első öt hónapjában a balatoni szállodák az egy évvel korábbival csaknem azonos, átlagosan 36 százalékos szobakihasználtsággal működtek. Jóval kedvezőbb volt a kihasználtsága a gyógyszállodáknak, ahol a foglalások, az országost meghaladó, 57 százalékos szintet értek el. A belföldi vendégek körében népszerű wellness-szállodák átlag alatti, 34 százalékos telítettséggel üzemeltek.
A Balaton térségét felkereső 75 ezer külföldi vendég közül legtöbben, 25 ezren Németországból érkeztek, bár számuk és eltöltött vendégéjszakáik száma tizedével csökkent. A tavalyinál 6 százalékkal több, 23 ezer osztrák vendég rövidebb időre foglalt szállást, mint egy évvel korábban, így vendégéjszakáik száma összességében nem változott. Kétszer annyi szlovén és harmadával több orosz vendég érkezett az üdülőkörzetbe, emellett jelentősen nőtt az ukrán, lengyel, horvát és svéd vendégek száma is. Az európai államok közül 10–17 százalékkal kevesebben jöttek Franciaországból, Olaszországból és Romániából, az amerikai kontinensről idelátogatók száma pedig majdnem 30 százalékkal esett vissza.
A hazai vendégek az egy évvel korábbinál kissé hosszabb időt, átlagosan 2,3 éjszakát, míg a határainkon túlról érkezők valamivel rövidebb időt, átlagosan 4,7 éjszakát töltöttek el a balatoni szálláshelyeken. A német, orosz és svájci vendégek megközelítőleg egy hétre foglaltak szállást, az osztrákok viszont kevesebb, mint négy éjszakára maradtak. A tartózkodási idő a zalai partszakaszon volt a leghosszabb: a külföldiek átlagosan 5,4, a belföldiek 2,8 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken.
Május végéig a balatoni szálláshelyek összesen 4,9 milliárd forint bruttó szállásdíj-bevételt értek el, ami folyó áron 8,6 százalékkal kevesebb az előző évinél, és az országos szállásdíj-bevételek 12 százalékát tette ki. A bevételek több mint kilenctizedét a szállodák realizálták, amelyből a gyógy- és wellness-szállodák részesedtek a legnagyobb arányban, 47, illetve 38 százalékkal.
MTI
Erről a palesztin elnök beszélt.
