.jpg)
A munkaadók jó iránynak tartják a Munka törvénykönyvének tervezett változtatásait, mivel szerintük azok a vállalkozások és a gazdaság versenyképességét növelik A munkaadók üdvözlik, és jó iránynak tartják a Munka törvénykönyvének tervezett változtatásait, mivel szerintük azok a vállalkozások és a gazdaság versenyképességét növelik.
A kilenc országos munkaadói szervezet vezetői pénteken délelőtt tárgyaltak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakértőivel a készülő új Munka törvénykönyvéről, míg a szakszervezetekkel csütörtökön egyeztetett a tárca. A szakszervezetek után a munkaadók is azt javasolták a minisztériumnak, hogy az egyeztetéseket mindhárom oldal részvételével is folytassák.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára konstruktív szakmai megbeszélésnek nevezte a konzultációt. Azt mondta, hogy a minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez. Dávid szerint a munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság rendszer fennmaradjon. Utóbbit azonban csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a fizetett munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.
A VOSZ főtitkára azt mondta: javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. A tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető, és 18 hónapig felhasználható legyen. A munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkaadók "jogfosztottá" váljanak, ugyanakkor egy 1.000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál elegendő, ha 1-3 szakszervezeti vezető élvez kiemelt jogvédelmet.
Szigorúan munkaanyagról van szó
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke arról beszélt, hogy az iparszövetségben már a válsággal egyidejűleg kezdeményezték a Munka törvénykönyvének módosítását, mert az nem felelt meg a versenyképességi kihívásoknak. A tervezet - amelyet ők szigorúan munkaanyagnak tekintenek - egyszerűsíti, érthetőbbé teszi a szabályrendszert, és segíti a munkahelyek megőrzését, valamint a rugalmasságot, és teret enged a helyi és ágazati megoldásoknak. Vadász György szerint a szabályrendszer átláthatósága azért is fontos, mert a magyar munkavállalók 67 százaléka egyedül dolgozik. A tervezet segíti az elmozdulást a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás területén.
Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója azt mondta: pozitívumnak tartják, hogy érdemi egyeztetés volt a témában, és egyben remélik, hogy folytatódnak a konzultációk a tervezetről. Ő is kiemelte, hogy a tervezet hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, valamint teret enged a felek megállapodásának a munkakörülmények szabályozásában. Az MGYOSZ számára fontos, hogy az új Munka törvénykönyvében a munkaidő-szervezés kérdéseiben kapjon legnagyobb teret a felek megállapodása, vagyis a jogszabály - az európai munkaidő-irányelvvel összhangban - csak keretfeltételeket szabjon. "Fontos, hogy konszenzussal állapodjunk meg a módosításokról, és hogy a tárgyalásokat a háromoldalúan, a szakszervezetekkel együtt folytassák tovább".
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke szerint konstruktív vita zajlott, amelynek végén azt javasolták, hogy a szeptember elején - amikorra kiderül, hogy mely munkaadói javaslatok hogyan épültek be a tervezetbe - tartsanak újabb egyeztetést, emellett pedig a kormány és a szakszervezetek részvételével is tárgyaljanak. A részletekről szólva azt mondta: a minisztérium elfogadta azt a javaslatukat, amely szerint a betegszabadság 15 napjára a munkáltatónak ugyanúgy kelljen táppénz-maximumot fizetnie mint ahogyan az a táppénz idején van.
A minimálbér fogalmának pontosabb meghatározásán kívül indítványozták azt is, hogy a túlórapótlék - pénzben vagy szabadidőben való - kifizetéséről a munkaadó és a munkavállaló állapodhasson meg. A munkaadók a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megküldött írásbeli észrevételeikben, és a tervezetről tartott egyeztetésen úgy vélekedtek, hogy a tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerűsítés közérthetőbbé teszi a Munka törvénykönyvét, és a mintegy két évtized alapján bekövetkezett változások valóban indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását.
Az NGM ígérete
A Nemzetgazdasági Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konzultációt követően a tárca megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe. Az NGM által készített tervezethez eddig beérkezett, illetve az elmúlt két nap konzultációi során elhangzott szakmai javaslatokat a tárca szakértői munkacsoportja elemzi. Azokat a szakmai javaslatokat, amelyek segítségével az új Munka Törvénykönyve hozzájárul az egymillió új munkahely megteremtéséhez, a Nemzetgazdasági Minisztérium a végleges tervezetbe beépíti.
A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés. A törvényjavaslat ezt követően kerül az Országgyűlés elé.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára konstruktív szakmai megbeszélésnek nevezte a konzultációt. Azt mondta, hogy a minisztériumi tervezet irányaival, törekvésével a munkaadói oldal egyetért, mert a törvénykönyv módosítása segíti a vállalkozások alkalmazkodását az egyre inkább változó piachoz, növeli versenyképességüket és hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez. Dávid szerint a munkaadók partnerek a védett kor intézményének fenntartásában, valamint elfogadják azt is, hogy a jelenlegi alapszabadságra épülő többletszabadság rendszer fennmaradjon. Utóbbit azonban csak akkor támogatják, ha a tárca és a kormány partner abban, hogy a fizetett munkaszüneti napok számát nem emelik tovább.
A VOSZ főtitkára azt mondta: javaslatot tettek annak törvénybe foglalására is, hogy a kormány a minimálbért csak azután határozhassa meg, hogy konzultált a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács munkaadói és szakszervezeti oldalával. A tárca nem zárkózott el attól a javaslatuktól, amely szerint a munkavállaló kérésére a szabadság egyik évről a másikra átvihető, és 18 hónapig felhasználható legyen. A munkaadók nem partnerek abban, hogy a munkaadók "jogfosztottá" váljanak, ugyanakkor egy 1.000 munkavállalót foglalkoztató vállalatnál elegendő, ha 1-3 szakszervezeti vezető élvez kiemelt jogvédelmet.
Szigorúan munkaanyagról van szó
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke arról beszélt, hogy az iparszövetségben már a válsággal egyidejűleg kezdeményezték a Munka törvénykönyvének módosítását, mert az nem felelt meg a versenyképességi kihívásoknak. A tervezet - amelyet ők szigorúan munkaanyagnak tekintenek - egyszerűsíti, érthetőbbé teszi a szabályrendszert, és segíti a munkahelyek megőrzését, valamint a rugalmasságot, és teret enged a helyi és ágazati megoldásoknak. Vadász György szerint a szabályrendszer átláthatósága azért is fontos, mert a magyar munkavállalók 67 százaléka egyedül dolgozik. A tervezet segíti az elmozdulást a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás területén.
Bálint Adrienn, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) munkaügyi és szociális területért felelős igazgatója azt mondta: pozitívumnak tartják, hogy érdemi egyeztetés volt a témában, és egyben remélik, hogy folytatódnak a konzultációk a tervezetről. Ő is kiemelte, hogy a tervezet hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, valamint teret enged a felek megállapodásának a munkakörülmények szabályozásában. Az MGYOSZ számára fontos, hogy az új Munka törvénykönyvében a munkaidő-szervezés kérdéseiben kapjon legnagyobb teret a felek megállapodása, vagyis a jogszabály - az európai munkaidő-irányelvvel összhangban - csak keretfeltételeket szabjon. "Fontos, hogy konszenzussal állapodjunk meg a módosításokról, és hogy a tárgyalásokat a háromoldalúan, a szakszervezetekkel együtt folytassák tovább".
Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ elnöke szerint konstruktív vita zajlott, amelynek végén azt javasolták, hogy a szeptember elején - amikorra kiderül, hogy mely munkaadói javaslatok hogyan épültek be a tervezetbe - tartsanak újabb egyeztetést, emellett pedig a kormány és a szakszervezetek részvételével is tárgyaljanak. A részletekről szólva azt mondta: a minisztérium elfogadta azt a javaslatukat, amely szerint a betegszabadság 15 napjára a munkáltatónak ugyanúgy kelljen táppénz-maximumot fizetnie mint ahogyan az a táppénz idején van.
A minimálbér fogalmának pontosabb meghatározásán kívül indítványozták azt is, hogy a túlórapótlék - pénzben vagy szabadidőben való - kifizetéséről a munkaadó és a munkavállaló állapodhasson meg. A munkaadók a Nemzetgazdasági Minisztériumnak megküldött írásbeli észrevételeikben, és a tervezetről tartott egyeztetésen úgy vélekedtek, hogy a tervezet szerkezeti felépítése, az egyszerűsítés közérthetőbbé teszi a Munka törvénykönyvét, és a mintegy két évtized alapján bekövetkezett változások valóban indokolják a munkajogi jogviszonyok átgondolását, újraszabályozását.
Az NGM ígérete
A Nemzetgazdasági Minisztérium arról tájékoztatott, hogy a konzultációt követően a tárca megvizsgálja, hogy a munkaadók mely javaslatai építhetők be a tervezetbe. Az NGM által készített tervezethez eddig beérkezett, illetve az elmúlt két nap konzultációi során elhangzott szakmai javaslatokat a tárca szakértői munkacsoportja elemzi. Azokat a szakmai javaslatokat, amelyek segítségével az új Munka Törvénykönyve hozzájárul az egymillió új munkahely megteremtéséhez, a Nemzetgazdasági Minisztérium a végleges tervezetbe beépíti.
A konzultációsorozat után kezdődik meg a közigazgatási egyeztetés, míg a tervezetről várhatóan ősszel születik kormánydöntés. A törvényjavaslat ezt követően kerül az Országgyűlés elé.
MTI, Privátbankár
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
