Vajon feláll-e a padlóról a japán gazdaság?

A történelembe "Nagy Tóhoku Földrengés" (Tohoku Kanto Daishin-sai) néven bevonult 2011. március 11-i földrengés a japán történelem legnagyobbika, a mérések 1900-as kezdete óta az ötödik legnagyobb volt a világon és erejére jellemző, hogy Honsú japán szigetet 2,4 méterrel helyezte át keleti irányba, a föld forgási tengelyét pedig 10 centivel billentette ki.

A tőzsde már magához tért

A földrengés által okozott közvetlen anyagi kár a japán kormány becslése szerint 190-300 milliárd dollárra tehető, de a tényleges helyreállítási költségek ennél lényegesen magasabbak lehetnek. A biztosító társaságok kárbecslései a 200-250 milliárd dolláros tartományba esnek.

Összehasonlításképpen: az 1995-ös kobei földrengés 100 milliárd dolláros kárt okozott, az Egyesült Államokban pedig a 2005-ös Katrina hurrikán 91 milliárd dollárt.

Az eddig bekövetkezett katasztrófákat alapul véve egy átmeneti gazdasági visszaesést követően fellendülésre lehet számítani Japánban a helyreállítási munkák gazdaságösztönző hatása miatt, de az áramszolgáltató kapacitásban és az ipari beszállítói csatornák működésében bekövetkezett károk késleltetik majd a fellendülés kezdetét és csökkentik annak mértékét.

Az előző nagy katasztrófával, a kóbei földrengéssel összevetve azonban még így is az események felgyorsulása figyelhető meg.

Az 1995 januári kóbei földrengés után a Nikkei225 index jó hat hónapon keresztül gyengült, 20 ezer pont közeli értékekről 24,6 százalékos eséssel 15 ezer pont alá bukott, mielőtt meredek erősödésnek indult volna.

A Tóhoku földrengés napján, a pénteken még 10 ezer pont felett záró Nikkei225 index hétfőn 6 százalékkal, majd kedden 10 százalékkal esett, és az index 8.605 ponton zárt, közel három éve a legalacsonyabb szinten. Szerdán viszont az index már hat százalékos emelkedéssel 9 ezer pont felett végzett és azóta is kisebb-nagyobb ingadozásokkal emelkedő trendet követ. Április elején az index már a 9.500 pontos magasságban járt.

A jent gyengíteni kellett

A jen a mostanihoz hasonlóan a kobei földrengés után is erősödött: a dollárral szemben 100 jen közeli jegyzésekről 83 jen környékére, négy hónap alatt összesen 18,1 százalékkal. A jen május elejétől kezdett ismét gyengülni és szeptemberre már 105 jenes dollár jegyzéseknél járt.

A jen erősödése most viszont mindössze egy hétig tartott: a Tóhoku földrengés után a jen 83 körüli dollár jegyzésekről 76,25 jenes árfolyam csúcsra erősödött, de egy  hét elteltével - a G7 összehangolt akciójának köszönhetően - a trend megfordult és a jen árfolyama április elejére már egészen 85-ös dollár jegyzésekig gyengült.

A jen erősödését mindkét alkalommal a biztosítói kárrendezésekhez és az újjáépítési beruházások finanszírozásához szükséges pénzeszközök előteremtésének igényére adott devizapiaci reakció idézte elő.

A folyamat megfékezésére, illetve a remélt jen-vásárlásokra felvett devizapiaci pozíciók megsemmisítésére a G7 központi bankjai a japán jegybankkal karöltve jó egy héttel a Tóhoku földrengés után összehangolt nyíltpiaci műveletet hajtottak végre, melynek keretében mintegy 530 milliárd jent zúdítottak a devizapiacokra.

A külföldi deviza vásárlások miatt Japán külföldi devizatartaléka márciusban 2,2 százalékkal a valaha elért második legmagasabb szintre, 1,116 billió jenre emelkedett.

Az 1995-ös kóbei földrengés után a japán gazdasági teljesítmény az év első három negyedévében bővült, majd a negyedik negyedévben kismértékben csökkent.

Közgazdászok most is fellendülést várnak a helyreállítási munkák gazdaságösztönző hatásától, de ennek beindulása a kiesett áramtermelési kapacitás pótlása miatt akár az év végéig is elhúzódhat.

A Nomura bankház számításai szerint a Nomura 400 árfolyam indexbe tartozó vezető japán vállalatok nyeresége csak az áramellátási kiesések miatt 17 milliárd dollárral csökkenhet az április elsejével kezdődött folyó, 2011/2012-es pénzügyi évben.

Óriási a kiesés az áramtermelésben

A földrengés és az azt követő szökőár által megrongált Fukusima-1 (Fukushima Dai-ichi) atomerőmű egyike volt a világ 25 legnagyobb atomerőművének. Hálózatra kapcsolt hat blokkjának áramtermelési kapacitása 4.696 megawatt volt. Ezekből négy megsemmisült. Az erőmű helyreállításáról a hatóságok a tengervizes hűtés alkalmazásával gyakorlatilag letettek, mivel az tönkreteszi a berendezéseket.

A sérült létesítmények felszámolása akár tíz évet is igénybe vehet és a japán kormány becslése szerint 19 milliárd dollárba fog kerülni.

A Fukusima-1 üzemeltetője a Tokyo Electric Power Company, Inc., más néven Tóden, vagy TEPCO Japánban és  Ázsiában a legnagyobb, a világon pedig a negyedik legnagyobb áramszolgáltató sorrendben az E.ON, az EdF és az RWE után.

A TEPCO szolgáltatási területe az északnyugat-délkelet irányban húzódó fő japán sziget, a Honsú északnyugati fele, a Tokiót is magában foglaló Kantó, valamint a Tóhoku régió. Az érintett terület japán gazdasági teljesítményének a felét adja a Nomura bankház becslése szerint. A BNP bankház adata szerint az érintett térség a japán GDP 40,1 százalékát termeli meg.

A TEPCO adja a japán elektromos energiafelhasználás egyharmadát, ami nagyjából megfelel Olaszország energiafelhasználásának.

A cég áramtermelési kapacitásának mintegy 20 százalékát veszítette el, 41 millió kilowattos kapacitása 31 millió kilowattra esett vissza, de ebből április elejére 5 millió kilowattot sikerült pótolni hagyományos erőművi kapacitás üzembe állításával. A Nomura Securities számításai szerint csak a TEPCO havi több mint egymilliárd dollárt fordít a kiesett atomerőművi áramtermelési kapacitás pótlásához szükséges olaj és gáz vásárlására.

A "gördülő" áramkorlátozás révén a kormány 25 százalékkal kívánja csökkenteni a térség áramfogyasztását.

A Nomura Securities az 1951/52-es nagy áramhiányt alapul véve készített modellje szerint az áramkorlátozások 2-4 százalékkal is csökkenthetik Japán ipari termelését az energiaigényes nyári hónapokban.

Az ipar a legnagyobb vesztes

Márciusban a japán ipari termelés a valaha mért legnagyobb havi visszaesést szenvedte el és két éves mélypontra esett vissza a földrengés által az ország ipari bázisban és az ellátási láncban okozott károk miatt. A JPMorgan globális ipari termelési indexe márciusban - részben Japánnak tulajdonított módon - hat havi mélypontra esett, 54,7 pontra a februári 59,2 pontról.

Gazdaságlassító hatások a keresleti oldalon is jelentkeznek. Az autóeladások márciusban 40 százalékkal esetek vissza a japán polgárok krízis idején tanúsított önmegtartóztató magatartása miatt. Egyes áruházláncok eladásai pedig 30 százalékkal is zuhantak. Így volt ez a kóbei földrengés után is, amikor a lakossági fogyasztás egy hónap alatt 4,9 százalékkal csökkent.

Japán elektromos energia szükségletének 25 százalékát fedezi atomenergiával. A természeti katasztrófa miatt elektromos energia termelési kapacitásának öt százalékát veszítette el véglegesen - írta egy március közepi elemzésében a Wall Street Journal Japan Real Time című online kiadása - amit fosszilis energiahordozókkal lesz kénytelen pótolni.

Az ország a Japan Real Time szerint jelenleg napi 4,25 millió hordó olajat importál, amit a következő két negyedévben napi 400 ezer hordóval kell növelnie a kiesett atomenergia pótlására. Emellett energiatermelési célokra Japán 115 millió tonna szenet importál évente, amit legalább 25 millióval lesz kénytelen növelni.

A földrengés a Reuters szerint hat olajfinomító leállását okozta Japánban, együttesen napi 1,40 millió hordó feldolgozó kapacitással. Japán teljes feldolgozó kapacitása 4,6 millió hordó. A finomítók leállása üzemanyag-ellátási gondokat okozott, ami nehezíti a beszállítói csatornák működésének normalizálását.

Az egész térség - és ezzel együtt a világ - megszenvedi a katasztrófát

Mivel Japán, Dél-Korea, Kína és Tajvan szoros termelési és beszállítói közösséget alkot, ezért minden szállítási és logisztikai fennakadás egységében érinti az egész térséget. Miután pedig a térség maga domináns szerepet játszik a világ ipari termelésében, a Japánt ért megrázkódtatásnak globális léptékű gazdasági utórengései Ken Courtis, a Goldman Sachs egykori Ázsiáért felelős alelnöke, jelenleg a Keio Egyetem és a Tokió Egyetem előadója szerint még jó két negyedéven át érezhetőek lesznek.

A japán GDP 23 százalékát adja az ipari termelés. A kormány adatai szerint 2010-ben a GDP 3,9 százalékkal nőtt, de a negyedik negyedévében az előzőhöz képest 0,3 százalékkal, évesítve 1,1 százalékkal csökkent.

A 2011-es japán GDP-előrejelzések viszonylag széles tartományban szóródnak: a svájci UBS bankház 1,4 százalékra módosította a japán GDP idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a korábbi 1,5 százalékról, az IMF pedig szintén 1,4 százalékra a korábbi, januári becslésben szereplő 1,6 százalékról. A Schroders bankház 2011-es GDP-növekedési előrejelzését 0,8 százalékra csökkentette 1,2 százalékról. A Nomura Securities szerint a földrengés következményei az idén 0,7 százalékponttal csökkenthetik a japán GDP-t.

A japán jegybank elkészítette földrengés előtt kiadott negyedéves Tankan üzleti hangulatjelentésének földrengés utáni verzióját: a termelőipari nagyvállalatok véleményét tükröző index 7 pontról 6-ra esett vissza. A 2010 negyedik negyedévi index még 8 pont volt és sorban a hatodik egymást követő alkalommal mutatott növekedést.

MTI