A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szállított áruk tömege – 126 millió tonna – a 2010. I. félévben szállított mennyiséghez képest 4 százalékkal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti (2%) és a csővezetékes (1%) szállítás növekedett, míg a közúti (5%) és a belvízi szállítás (18%) csökkent. Az árutömeg 69 százalékát közúton, 18 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (88%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.
Továbbra is a közúti szállítás dominál
Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 26 milliárd árutonna-kilométer – 3 százalékkal emelkedett. A vasúti szállítás teljesítménye 1, a közúti 4, a csővezetékes 3 százalékkal nőtt, a belvízi 8 százalékkal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 68, a vasúti 16, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedett. A nemzetközi áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 5 százalékkal nőtt. A belföldi áruszállítás volumene 8, teljesítménye 4 százalékkal csökkent.
Az egyes módozatok közötti megoszlásra – mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításban – továbbra is a közút túlsúlya a vasúttal szemben, valamint a vízi szállítás marginális szerepe jellemző. A közúti áruszállítás volumene 5 százalékkal mérséklődött 2010 első félévéhez képest. A belföldi szállítás volumene 9 százalékkal visszaesett, a nemzetközi viszonylatban viszont 19 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak.
A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipar első félévi mérsékelt teljesítménye is. A teljes árutömeg 20 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző év azonos időszaki 16 százalékkal. A belföldi teljesítmény csökkenésében szerepet játszhat a 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárműállomány év végi számának bázisidőszakhoz képest bekövetkezett 3 százalékos visszaesése. A 3,5 tonna teherbírás alatti gépjárművek száma lényegében nem változott.
Forrás: KSH/Privátbankár
A közúti áruszállítási teljesítmény 71 százaléka a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. A más ágazatba sorolt vállalkozások aránya 29 százalék. A társas vállalkozások részesedése 90, az egyéni vállalkozásoké 10 százalékot tett ki. A szolgáltatásként végzett szállítások (fuvardíjas) súlya 89 százalék, ezek átlagos szállítási távolsága sokkal nagyobb, mint az ún. saját számlásoké. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20-21 százalék, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a saját számlás szállítások esetében 30 százalék feletti.
A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye egyaránt 2 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest, főként a nemzetközi kiviteli teljesítmény növekedésének köszönhetően. A tranzitszállítás volumenben (tonnában) mért részesedése a nemzetközi szállításból 25-ről 22 százalékra csökkent a bázisidőszakhoz képest. A volumenben mért teljesítmény belföldön 5 százalékkal mérséklődött, nemzetközi viszonylatban 4 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához mérten. Árutonna-kilométerben mérve
a belföldi teljesítmény 12 százalékot csökkent, a nemzetközi szállítás növekedése 4 százalékot tett ki.
Az elmúlt év azonos időszakához képest a belvízi áruforgalom volumene 18 százalékkal, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 8 százalékkal esett vissza, ami a berakások, azaz az export forgalom jelentős csökkenésével magyarázható. A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 7, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 8százalék volt.
A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 33,3 ezer tonna volt, ami 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Többet utaztunk idén repülővel
A helyközi személyszállítás naturális mutatókban mérhető teljesítménye 2010 első félévéhez képest lényegében nem változott. A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya a meghatározó: 79 százalék. A nemzetközi szállításban 57 százalékos részesedésével a légi közlekedésé a vezető szerep, a vasút 26, az autóbusz 16 százalékos hányadot képvisel.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 65 országgal lebonyolított utasforgalma 4 millió fő volt, 12 százalékkal több a bázisidőszakhoz képest. Ezt az utasforgalmat összesen 52,3 ezer, az előző évinél 6 százalékkal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a British Airways. A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország, míg a nem menetrend szerinti forgalomban Egyiptom, Törökország, Spanyolország és Görögország voltak.
A helyi személyszállítás utasszáma 1 százalékkal, az utaskilométerben mért teljesítménye 2 százalékkal nőtt 2010 első félévéhez képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 56 százalékos, az utaskilométert figyelembe véve 58 százalékos – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 47 százaléka Budapesten közlekedett.
Elsősorban német autókat veszünk
2011. június 30-án a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből valamivel kevesebb, mint 3 millió személygépkocsi. 2011 első féléve során a hazánkban forgalomban lévő személygép-járművek száma lényegében stagnált a 2010. év végi állapothoz képest, továbbra is a 2007 előtti szinten áll. A többi gépjármű száma az előző év végi időponthoz képest nőtt, a motorkerékpárok száma 9 százalékkal, a vontatóké 4 százalékkal, míg az autóbuszoké és tehergépkocsiké 1–1 százalékkal.
2011. I. félév folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 35 ezer volt. Ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz képest 17 százalékkal több. Az Opel, a Ford és a Volkswagen márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek mintegy harmadát. Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 29 százaléka volt használt, míg ez a mutató 2008 azonos időszakában mindössze 10százalék volt. Mindez azt is jelenti, hogy a személygépjármű-park öregedése ismét felgyorsult, az átlagéletkor június végén 11,6 év volt.
Privátbankár