Visszaesés: az áruszállításnak is betett az export

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a szállított áruk tömege – 126 millió tonna – a 2010. I. félévben szállított mennyiséghez képest 4 százalékkal csökkent. Módozatonkénti bontásban a vasúti (2%) és a csővezetékes (1%) szállítás növekedett, míg a közúti (5%) és a belvízi szállítás (18%) csökkent. Az árutömeg 69 százalékát közúton, 18 százalékát vasúton szállították; belföldi viszonylatban a közúti fuvarozás részesedése még meghatározóbb (88%) – a vasúti, a csővezetékes, a belvízi és a légi szállítás nemzetközi jellegéből adódóan.

Továbbra is a közúti szállítás dominál

Az árutonna-kilométerben mért teljesítmény – 26 milliárd árutonna-kilométer – 3 százalékkal emel­ke­dett. A vasúti szállítás teljesítménye 1, a közúti 4, a csővezetékes 3 százalékkal nőtt, a belvízi 8 százalékkal csökkent. Az áruszállítási összteljesítményből a közúti 68, a vasúti 16, a csővezetékes 11, míg a belvízi szállítás 4 százalékkal részesedett. A nemzetközi áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye is 5 százalékkal nőtt.  A belföldi áruszállítás volumene 8, teljesítménye 4 százalékkal csökkent.

Az egyes módozatok közötti megoszlásra – mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításban – továbbra is a közút túlsúlya a vasúttal szemben, valamint a vízi szállítás marginális szerepe jellemző. A közúti áruszállítás volumene 5 százalékkal mérséklődött 2010 első félévéhez képest. A belföldi szállítás volumene 9 százalékkal visszaesett, a nemzetközi viszonylatban viszont 19 százalékkal nagyobb tömegű árut szállítottak.

A belföldön szállított árutömeg csökkenését többek között befolyásolta az építőipar első félévi mérsékelt teljesítménye is. A teljes árutömeg 20 százaléka lépte át az országhatárt, szemben az előző év azonos időszaki 16 százalékkal. A belföldi teljesítmény csökkenésében szerepet játszhat a 3,5 tonnánál nagyobb teherbírású gépjárműállomány év végi számának bázisidőszakhoz képest bekövetkezett 3 százalékos visszaesése. A 3,5 tonna teherbírás alatti gépjárművek száma lényegében nem változott.

Forrás: KSH/Privátbankár 

A közúti áruszállítási teljesítmény 71 százaléka a szállítási ágazatba sorolt vállalkozásoknak tulajdonítható. A más ágazatba sorolt vállalkozások aránya 29 százalék. A társas vállalkozások részesedése 90, az egyéni vállalkozásoké 10 százalékot tett ki. A szolgáltatásként végzett szállítások (fuvardíjas) súlya 89 százalék, ezek átlagos szállítási távolsága sokkal nagyobb, mint az ún. saját számlásoké. Az ágazatban tevékenykedők, illetve a társas vállalkozások lényegesen jobban kihasználják járműveiket, az üres futások aránya 20-21 százalék, míg ugyanez a mutató az egyéni vállalkozások és a saját számlás szállítások esetében 30  százalék feletti. 

A vasúti áruszállítás volumene és árutonna-kilométerben mért teljesítménye egyaránt 2 százalékkal nőtt a bázisidőszakhoz képest, főként a nemzetközi kiviteli teljesítmény növekedésének köszönhetően. A tranzitszállítás volumenben (tonnában) mért részesedése a nemzetközi szállításból 25-ről 22 százalékra csökkent a bázisidőszakhoz képest. A volumenben mért teljesítmény belföldön 5 százalékkal mérséklődött, nemzetközi viszonylatban 4 százalékkal nőtt 2010 azonos időszakához mérten. Árutonna-kilométerben mérve
a belföldi teljesítmény 12 százalékot csökkent, a nemzetközi szállítás növekedése 4 százalékot tett ki.

Az elmúlt év azonos időszakához képest a belvízi áruforgalom volumene 18 százalékkal, az árutonna-kilométerben mért teljesítménye 8 százalékkal esett vissza, ami a berakások, azaz az export forgalom jelentős csökkenésével magyarázható. A belvízi áruszállításban a magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése az összes szállított áruból 7, az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből 8százalék volt.

A légi áruszállításban a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér összes áruforgalma 33,3 ezer tonna volt, ami 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Többet utaztunk idén repülővel

A helyközi személyszállítás naturális mutatókban mérhető teljesítménye 2010 első félévéhez képest lényegében nem változott. A belföldi távolsági személyszállítás terén – a szállított utasok számát tekintve – az autóbusz-forgalom súlya a meghatározó: 79 százalék. A nemzetközi szállításban 57 százalékos részesedésével a légi közle­kedésé a vezető szerep, a vasút 26, az autóbusz 16 százalékos hányadot képvisel.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 65 országgal lebonyolított utasforgalma 4 millió fő volt, 12 százalékkal több a bázisidőszakhoz képest. Ezt az utasforgalmat összesen 52,3 ezer, az előző évinél 6 százalékkal több járattal realizálta. A legnagyobb forgalmat lebonyolító légitársaságok a MALÉV, a Wizz Air, a Lufthansa, az EasyJet, a KLM, a Swiss és a British Airways. A legnagyobb súlyú országok a menetrend szerinti forgalomban Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország, míg a nem menetrend szerinti forgalomban Egyiptom, Törökország, Spanyolország és Görögország voltak.

A helyi személyszállítás utasszáma 1 százalékkal, az utaskilométerben mért teljesítménye 2 százalékkal nőtt 2010 első félévéhez képest. A legmagasabb – az utasszámot tekintve 56 százalékos, az utaskilométert figyelembe véve 58 százalékos – részaránya az autóbusz-közlekedésnek volt. Az autóbuszon utazók 47 százaléka Budapesten közlekedett.

Elsősorban német autókat veszünk

2011. június 30-án a közúti gépjárművek állománya 3,6 millió volt, ebből valamivel kevesebb, mint 3 millió személy­gépkocsi. 2011 első féléve során a hazánkban forgalomban lévő személygép-járművek száma lényegében stagnált a 2010. év végi állapothoz képest, továbbra is a 2007 előtti szinten áll. A többi gépjármű száma az előző év végi időponthoz képest nőtt, a motorkerékpárok száma 9 százalékkal, a vontatóké 4 százalékkal, míg az autóbuszoké és tehergépkocsiké 1–1 százalékkal.

2011. I. félév folyamán az első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik szá­ma 35 ezer volt. Ez az évek óta tartó csökkenés következtében alacsony bázisidőszaki adathoz képest 17 százalékkal több. Az Opel, a Ford és a Volkswagen márkák adták együttesen az elsőként forgalomba helyezett személygépjárművek mintegy harmadát. Az első alkalommal regisztrált személygépjárművek 29 százaléka volt használt, míg ez a mutató 2008 azonos időszakában mindössze 10százalék volt. Mindez azt is jelenti, hogy a személygépjármű-park öregedése ismét felgyorsult, az átlagéletkor június végén 11,6 év volt.

Privátbankár