Régóta kutatják a hosszú élet titkát, ezt jó ideje tudományos módszerekkel teszik. A jelenlegi ismeretek szerint ugyan a genetikai sajátosságoktól nem lehet eltekinteni, ám a szakértők szerint az életmódunk hatással van arra, hogy meddig és milyen minőségben élünk. Általánosan elfogadott nézett, hogy a modern életmód nem feltétlen szolgálja ezt: az állandó stresszel járó pörgés, a nagyvárosok légszennyezettsége, az elfoglalt emberek rossz étkezési szokásai, a káros szenvedélyek vagy éppen a nem kellő mennyiségű pihenés mind csökkentik a várható élettartamot. Ráadásul ezek olyan krónikus betegségek okozói is lehetnek, amelyek mellett az egyén életének minősége is romlik.
A kutatások szerint a vörös húsokat mellőző, alapvetően növényi alapú étrend, a természetes, nem túl magas intenzitású mozgás hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez. Más tanulmányok szerint a korai lefekvés és az azt követő jó alvás és évekkel képes megnyújtani az életünket.
Ugyanakkor számos bizonyíték van arra, hogy az egészségtelen környezet, az állandó stressz, a rendszeres, nagyobb mennyiségű alkohol fogyasztása vagy éppen a dohányzás ezzel ellentétes hatással járhat. A fentiek számos betegséggel hozhatóak összefüggésben: a WHO adatai szerint a krónikus, nem fertőző betegségek világszerte éves szinten az összes haláleset közel 70 százalékáért felelősek. A halálozások 46 százalékát szív- és érrendszeri betegségek, 22 százalékát rosszindulatú daganatok okozzák, de a cukorbetegek életesélye is sokkal rosszabb, mint egy egészséges emberé.
Aki tehát odafigyel arra, hogy rendszeresen, mértékkel, jó minőségű táplálékot vegyen magához, kipihenje magát minden nap, lehetőség szerint ne idegeskedjen és rendszeresen több órányi alacsonyabb intenzitású mozgást végezzen, az az átlagnál nagyobb eséllyel fog hosszabb életet élni, ráadásul valószínűleg jobb állapotban is, mint mások. Elvileg tehát a döntés a kezünkben van, ám tudjuk jól, hogy a gyakorlatban mindez korántsem ilyen egyszerű.
Jól hangzik, hogy ne idegeskedjünk, ám mindenki életében vannak olyan időszakok, szituációk, amikor nagy nyomás nehezedik rá, hirtelen olyan esemény történik, ami felborítja az egyensúlyt és ilyenkor szinte lehetetlenség a kezünkben tartani a kontrollt. Az étkezés esetén hasonló a helyzet: munka közben nem mindig van az embernek elég ideje és figyelme, hogy optimális időpont(ok)ban lehetőleg növényi alapú ételeket fogyasszanak. A gyakorlatban sajnos sokkal nagyobb a valószínűsége, hogy hétköznapokon futtában eszünk, és éppen azt, ami úgymond szembe jön.
A káros szenvedélyek esetén is elmondható, hogy nem jó, ha valaki függővé válik bármilyen szertől legyen az illegális, vagy engedélyezett, mint az alkohol vagy a cigaretta. Ugyanakkor lehet azért tenni, hogy ha valamilyen okból nem mondunk le teljesen a legálisnak mondott káros szenvedélyeinkről, úgy például egy baráti társaságban lehetőség szerint ne magas alkoholfokú tömény italt fogyasszunk, hanem egy pohár minőségi bort. Ahogy az elfogyasztott mennyiséget is normális keretek közé szoríthatjuk kellő odafigyeléssel. Vagyis a káros szokásaink esetén – amennyiben valamiért még nem hagyunk fel velük - megtalálhatjuk a kockázati skálán az alacsonyabb kockázattal járó mértéket. Bár a káros szokások teljes elhagyása jelenti kizárólag a teljes kockázatmentességet, ennek hiányában is fontos törekedni a kockázatok csökkentésére.
Az ilyen típusú ártalomcsökkentés a dohányzás esetén is lehetséges. Egyértelműen kijelenthető, hogy a dohányzás ártalmainak teljes kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való tartózkodás biztosíthatja, azaz a legjobb, ha az emberek egyáltalán nem szoknak rá a dohányzásra, ez a leghatékonyabb módja az ártalomcsökkentésnek. Ha viszont a rászokás - az ismert egészségügyi rizikót figyelmen kívül hagyva - már megtörtént, igyekezni kell minél hamarabb elhagyni a cigarettázást. Aki erre elszánta magát, azt mindenben támogatni kell, hiszen már az első cigarettamentes naptól jelentősen csökkennek a kockázatok. Azonban sokan vannak, akik minden figyelmeztetés ellenére sem teszik le a cigarettát. Számukra fontos, hogy tájékozódjanak az ártalomcsökkentés lehetőségeiről, amely széles skálán mozog.
A kutatások azt mutatják, hogy a hagyományos dohánytermékek többek között az égés során keletkezett füstben lévő káros anyagok miatt ártalmasak. A cigaretta füstje több ezer mérgező vegyületet, így arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot tartalmaz, amelyek közül 93-ról már bizonyította az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre, és hogy egyértelműen összefüggésbe hozhatók különféle betegségek kialakulásával. Épp ezért különösen fontos, hogy ne kezdjünk el dohányozni, vagy szokjunk le.
Amennyiben valaki rászokott a dohányzásra és az ismert kockázatok ellenére sem hagyja abba, akkor tájékozódhat az ártalomcsökkentésről.
Ma már léteznek a cigarettánál alacsonyabb károsanyag kitettséggel járó füstmentes technológiák. Ilyen például a dohányhevítéses technológia, az e-cigaretta vagy a dohányt nem tartalmazó nikotinpárna. Az egyes technológiák működésében és hatásában jelentős különbségek vannak, de közös bennük, hogy használatuk során nincs égés és füst. Ezek használata sem veszélytelen, ugyanakkor, mivel nem történik égés, nincs füst és hamu sem, ezért akár 70-95 százalékkal kevesebb károsanyag szabadul fel, mint a cigaretta esetén. A károsanyag kibocsátás csökkenése és az egészségkárosító hatás közötti összefüggés vizsgálatára azonban még hosszútávú kutatások szükségese. Fontos tudni, hogy ezek az alternatívák is tartalmaznak például nikotint, ami egyéb káros hatásai mellett megemeli a vérnyomást, a szívfrekvenciát és felelős a függőség kialakulásáért. Bár sokan tévesen azt hiszik, hogy ezek leszoktató eszközök, de a céljuk az ártalomcsökkentés azon felnőtt dohányosok számára, akik minden figyelmeztetés ellenére is tovább dohányoznak.
Érdemes tehát – legyen szó étkezésről, mozgásról vagy éppen a fent említett káros szenvedélyekről – az úgynevezett a kockázati skáláról tájékozódni. Hangsúlyozzuk, az a legjobb, ha kerüljük azokat a termékeket, amelyek károsak lehetnek az egészségre, - dohányzás esetén az a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk - ha azonban ezt valamiért mégsem tesszük meg, akkor érdemes a potenciálisan kisebb kockázatot jelentő megoldásokat választani, hisz egyéni döntéseken is múlik, hogy mennyit és hogyan élünk.
A szeptember végén indult „Füstmentes formába hozunk!” kampány szervezői olyan ismeretek átadására törekszenek, amelyek a mindennapok valamennyi területén közelebb visznek a kisebb környezeti kockázattal járó életmódhoz. Ha Te is szívesen csatlakoznál a kampányhoz, akkor látogass el a fustmentes.hu/formabahozunk weboldalra!
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
Jövő héten érkeznek Budapestre a küldöttség tagjai. 
