Benyújtották a vagyonvisszaszerzésre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamentben

„Az elmúlt két évtizedben a becslések szerint több tízezer milliárd forintnyi közvagyon vándorolt jogtalanul magánzsebekbe. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata, hogy az eltűnt milliárdok nyomába eredjen, beazonosítsa a felelősöket, visszavegye a jogtalanul szerzett vagyonokat, és megelőzze, hogy a jövőben hasonló visszaélések történhessenek” – írta a Miniszterelnökség egy közleményben.

Azt is írták, hogy még a legkonzervatívabb becslések szerint is 30 ezer milliárd forintra rúg az az összeg, amely korrupciós bűnök és jogellenes ügyletek során az államtól magánzsebekbe vándorolt az elmúlt két évtizedben.

Megjegyezték, hogy kiemelt társadalmi elvárás, hogy visszakerüljön az államhoz az állam tulajdona. Azt írták: a kormánynak eltökélt szándéka, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze az ellopott vagyonból, és ismét a nemzet javára fordítsa. „Ezért hoz létre egy olyan szervezetet, amely feltárja a közpénzügyi korrupció, a közvagyonvesztés, a vagyonkimentés és a jogellenes magánvagyon-gyarapodás nyomait, beazonosítja és felelősségre vonja a közpénzekkel gondatlanul bánó bűnösöket, illetve segítőiket. A jövőben pedig megvédi a közvagyonnal történő törvényes, átlátható és felelős gazdálkodást.

A kormány ennek érdekében ma benyújtotta a parlamentnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) létrehozó törvényjavaslatot, szól a közlemény.

A hivatal minden szükséges költségvetési forrást és jogi felhatalmazást megkap a munkájához. Azt írták, hogy az NVVH a kormánytól teljesen függetlenül fog működni, beszámolási kötelezettsége csak az Országgyűlés felé lesz. Vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt fog állni, mentelmi joggal. A négy elnökhelyettesből három ügyész lesz. A Hivatal vezetői és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak van alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnak el utasítást, feladatot. A Hivatal elnöke éves nyilvános beszámolót készít a tevékenységéről az Országgyűlésnek.

A Miniszterelnökség közlése szerint a hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést, közvagyonvédelmi vizsgálatot végezhet, és közvagyonvédelmi felügyelet alá vonást rendelhet el. Munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba. Átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit. A közvagyon visszaszerzése és védelme érdekében nyomozati és vádképviseleti hatásköröket gyakorolhat, illetve kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.

A hivatal elnökét és elnökhelyetteseit a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül választja meg az Országgyűlés.