A COVID–19 mRNS-alapú vakcinák, amelyek a világjárvány idején világszerte 2,5 millió életet mentettek meg, segíthetnek az immunrendszernek a rák elleni harcban is. Erre a meglepő következtetésre jutottak a kutatók, amit a Nature című folyóiratban publikáltak is.
Amikor 2016-ban agydaganatos betegek számára fejlesztettek mRNS-vakcinákat, akkor az Elias Sayour gyermekonkológus vezette kutatócsoport felfedezte, hogy az mRNS képes az immunrendszert megtanítani a daganatok elpusztítására – még akkor is, ha az mRNS-nek semmi köze a rákhoz.
Fotó: Depositphotos
E felfedezés alapján a kutatók azt feltételezték, hogy a SARS-CoV-2 vírus (a COVID–19-et okozó kórokozó) ellen tervezett mRNS-vakcinák szintén rendelkezhetnek daganatellenes hatással.
Így nézett ki a vizsgálat
Ennek vizsgálatára több mint 1000 előrehaladott stádiumú melanómás és tüdőrákos beteg klinikai adatait elemezték a kutatók, akik egy immunterápia-típusban, az úgynevezett immunellenőrzőpont-gátlókban részesültek. Ez a kezelés gyakori módszer az orvosok körében: az immunrendszert arra tanítja, hogy elpusztítsa a rákos sejteket. Működése úgy történik, hogy blokkol egy fehérjét, amelyet a daganatsejtek termelnek azért, hogy kikapcsolják az immunsejteket, így az immunrendszer tovább tudja támadni a rákot.
Meglepő módon azok a betegek, akik a Pfizer vagy a Moderna mRNS-alapú COVID–19 vakcináját megkapták az immunterápia megkezdése előtt 100 napon belül, több mint kétszer nagyobb eséllyel voltak életben három évvel később, mint azok, akik nem kaptak egyik vakcinát sem.
Még meglepőbb, hogy azok a betegek is jelentős javulást mutattak, akiknek daganatai általában nem reagálnak jól az immunterápiára – náluk közel ötszörösére nőtt a hároméves túlélés esélye. Ez az összefüggés a jobb túlélés és az mRNS-vakcina beadása között akkor is fennmaradt, amikor figyelembe vették a betegség súlyosságát és más kísérő állapotokat.
A mélyebb megértés érdekében a kutatók állatkísérleteket is végeztek.
Ennek során megállapították, hogy a COVID–19 mRNS-vakcinák riasztásként működnek: beindítják a szervezet immunrendszerét, hogy felismerje és elpusztítsa a daganatsejteket, valamint legyőzze a rák azon képességét, hogy kikapcsolja az immunsejteket.
Amikor az mRNS-vakcinákat immunellenőrzőpont-gátlókkal kombinálták, a két kezelés összehangoltan szabadította fel az immunrendszer teljes erejét, hogy elpusztítsa a rákos sejteket.
Mi jön most?
A kutatók most felkészülnek arra, hogy ezt a kezelési stratégiát egy országos klinikai vizsgálatban teszteljék tüdőrákos betegeknél. Azok a betegek, akik immunellenőrzőpont-gátló kezelést kapnak, véletlenszerűen lesznek besorolva, hogy kapjanak-e COVID–19 mRNS-vakcinát a kezelés során, vagy sem.
Ez a tanulmány meg fogja mondani, hogy a COVID–19 mRNS-vakcinákat be kell-e vonni az immunellenőrzőpont-gátlót kapó betegek standard kezelési protokolljába – teszik hozzá. A végő cél, hogy ez a megközelítés segíthessen olyan betegeknek, akiket immunterápiával kezelnek. Különösen azoknak, akik jelenleg nem rendelkeznek hatékony kezelési lehetőséggel.
Bajban lesz a légiközlekedés, ha nem gyorsul fel az átállás.
