Magyarország Alaptörvénye szerint a kormány a megbízatásának megszűnésétől az új kabinet megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja a hatáskörét. Azonban a leköszönő kormány mandátumának a vége formálisan nem a választások eredményéhez, hanem az új kormány megalakításának folyamatához köthető.
Ennek egyik első, leglátványosabb és legfontosabb lépése az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülése, amelyet a köztársasági elnök hív össze. Méghozzá a törvények szerint legkésőbb 30 nappal a választást követően – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Fotó: MTI
A legutóbbi, 2022-es országgyűlési választásokat április 3-án tartották. Az új, megválasztott Országgyűlés alakuló ülése pedig május 2-án volt. A kettő között 29 nap telt el, ami jogilag majdnem teljesen kimerítette a rendelkezésre álló 30 napos időkeretet. Az alakuló ülésen a képviselők esküt tettek, megválasztották a házelnököt, az alelnököket, a jegyzőket, valamint a parlamenti szakbizottságok vezetőit és létrejött a működőképes új Országgyűlés.
Majd eljön az egyik legfontosabb pillanat, a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére.
A folyamat formálisan ezúttal is hasonlóan nézhet ki. Sulyok Tamás államfőnek a választást követően 30 napon belül össze kell hívnia az új Országgyűlés alakuló ülését. Tehát legkésőbb május 13-ig.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy a leköszönő, ügyvezető kormánynak milyen jogkörei vannak még az új kabinet beiktatásáig. De az is kiderül, hogy az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzet nyomán érvényben lévő rendeleti kormányzás mennyire kavarhat be a képbe.
Brüsszel szorosabbra fűzi a viszonyt két európai miniállammal. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
