Ahogy arról korábbi cikkünkben is írtunk komoly visszhangot váltott ki, hogy Orbán Balázs, a Miniszterelnökség politikai igazgatója az ELTE jogi karán készül megvédeni doktori disszertációját. A folyamat különösen azért váltott ki érdeklődést, mert Orbán értekezésének témája – A szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás alkotmányjogi összefüggései – a jelen politikai helyzetben áthallásos, valamint az egyetemi doktori tanács szokatlanul megosztott döntése (5 igen, 2 nem és 1 tartózkodás) is felkeltette a figyelmet.
Rácz András Oroszország-szakértő alaposabban is megvizsgálta Orbán doktoriját, és három fő problémát feltárt. Hétfőn aztán újabb ellentmondásra hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában: a dokumentum nemcsak hogy nem az államtitkár saját számítógépén készült, hanem az Oroszország-szakértő szerint Árpási Botond Gergely nevű kollégája gépén úgy, hogy az elkészítés időpontja és Orbán június 5-i programja között nehezen egyeztethetők össze az események.
A 444.hu megkereste a politikai igazgatót kérdéseivel, azonban nem kapott érdemi válaszokat. A cikk szerint Orbán Balázs munkatársa jelentkezett, ő eleinte az ELTE felé irányította a kérdéseket, majd végül elárulta:
Orbán Balázs nem akarja befolyásolni az eljárást, de a védés után szívesen válaszol a kérdésekre.
Mindez tehát azt jelenti, hogy Orbán Balázs december elején esedékes doktori védése után megmagyarázza majd, hogy miért érik egymást a furcsaságok a leadott munkával kapcsolatban.
A 444-nek egyébként egy neve elhallgatását kérő ELTE-tanár úgy fogalmazott, hogy a tézisfüzet nem egy szimpla összefoglaló, hanem fontos része a doktori eljárásnak. Hozzátette, „ha a tézisfüzetet valaki nem maga készíti el, az ugyanúgy plágiumnak minősül, mintha mástól vesz át hivatkozás nélkül szöveget. Olyan nincs, hogy valaki társszerzővel készíti el a doktorit vagy az összefoglalót”.
Többféle megoldáson is gondolkozik még Emmanuel Macron. 
