A 2026-os országgyűlési választás előtt fél évvel a megkérdezettek a vizsgált 12 terület közül kilencben azt gondolták, hogy a Tisza Párt tudna jobb teljesítményt nyújtani, míg a kormányzó Fidesz–KDNP-t három területen tartják kompetensebbnek a választók – írja a Telex.
Magyar Péter és pártja a legnagyobb, 17 százalékpontos előnyben az uniós pénzek megszerzése terén van, de azt is sokkal többen gondolják, hogy a korrupció visszaszorításában és az egészségügy helyzetének javításában jobb teljesítményt tudna nyújtani, mint a Fidesz–KDNP.
Fotó: Európai Parlament
Szintén két számjegyű kompetenciaelőnye van a Tisza Pártnak abban, hogy ki javítaná az oktatás helyzetét jobban, és ki szorítaná le inkább az inflációt. Kisebb mértékben, de a gazdasági fejlődés támogatása, a bérek emelése, valamint a szegényebbeket segítő lakáspolitika területén is többen látják alkalmasabbnak Magyar Pétert és pártját, mint Orbán Viktort és a Fidesz–KDNP-t.
Amiben a Fidesz vezet
A Fidesz–KDNP versenyelőnye három témakörben továbbra is meghatározó: a válaszadók inkább gondolják a kormánypártokról, hogy a migráció megállítása, a háborús konfliktusokból való kimaradás és a családok támogatása terén jobb teljesítmény tudna nyújtani, mint legfőbb kihívója. Fontos azt is megjegyezni, hogy a válaszadók jelentős része (közpolitikai területtől függően 20-30 százaléka) a két nagy párt közül egyikben sem bízik.
Az elmúlt fél évben figyelemre méltó tendencia, hogy mindkét oldal tovább erősödött a számára legkedvezőbb témákban.
A választók anyagi helyzete
A Policy Solutions kutatása azt is vizsgálta, hogy a megkérdezettek szerint a következő egy évben javulni vagy romlani fog-e az anyagi helyzetük. Az eredmények azt mutatják, hogy az Orbán-kormány erőfeszítései ellenére a gazdasági optimizmus nem tért vissza a választók körében.
Mindössze minden hatodik válaszadó volt optimista a jövőt illetően, és gondolta azt, hogy javulni fog háztartásának a pénzügyi helyzete. A megkérdezettek fele úgy vélte, hogy az anyagi helyzete a következő egy évben nem fog változni, míg 26 százalék romlásra számít. A magyar társadalom túlnyomó többsége tehát nem számít érdemi javulásra, a többség stagnálást vár a következő 12 hónaptól.
Több európai ország esetében is hasonló tendenciák jelentek meg. 
