Amerikában továbbra is sok a beteg és az áldozat
Az Egyesült Államokban egyetlen nap alatt újabb több mint 1600 halálos áldozata volt a koronavírus-járványnak - jelentette a baltimore-i Johns Hopkins egyetem és kórház pénteken éjjel. A Johns Hopkins adatai szerint csütörtök estétől péntek estig 1635 amerikai hunyt el az új típusú koronavírus okozta Covid-19 nevű, tüdőgyulladásos betegségben, s ezzel a járvány amerikai halálos áldozatainak száma meghaladja a 77 ezret. Szintén csütörtök estétől péntek estig több mint 29 ezer új fertőzöttet diagnosztizáltak, s jelenleg több mint 1 millió 280 ezer a regisztrált fertőzöttek száma. Csaknem 200 ezer embert nyilvánítottak gyógyultnak.
Több egészségügyi szakember nyilatkozata szerint a járvány az Egyesült Államokban elérte a csúcspontját, de nem mutat erőteljes csökkenést. Több kórházban többféle gyógymóddal és gyógyszerrel - köztük a hidroxi-klorokinnal - kísérleteznek. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) a múlt héten gyorsított eljárással jóváhagyta a Gilead Sciences nevű kaliforniai laboratórium remdesivir nevű szerének kísérleti gyógyászati alkalmazását is.
A Fehér Ház szóvivője, Kayleigh McEnany pénteken bejelentette, hogy az eddigi kormányzati munkacsoport egyik tagja, Deborah Birx doktornő irányítja majd, hogy melyik kórház hány adag remdesivirt kap. A készítmény szétosztását a szövetségi kormányzat meg is kezdte. A Gilead másfélmillió ampullát ajánlott fel belőle, ez a szakemberek szerint mintegy 140 ezer Covid-19-es beteg kezelésére elegendő.
Közben több tagállamban felgyorsították a vírusteszteléseket is. Pénteken az FDA engedélyezte az első, nyálmintából otthon is elvégezhető vírustesztek alkalmazását. A tesztet a New Jerseyben lévő Rutgers Egyetem és két laboratórium közösen fejlesztette ki. Mindezzel együtt is az amerikai tagállamok többségében a gazdaság és a mindennapi élet fokozatos újraindítására készülnek, vagy már meg is kezdték ezt.
Karanténba tennék az érkezőket a britek
Brit légitársaságok értesülései szerint a brit kormány 14 napig tartó karantént tenne kötelezővé a Nagy-Britanniába beutazók számára az új koronavírus okozta járvány elleni küzdelem következő szakaszában. A BBC szombati beszámolója szerint a légitársaságokat képviselő szakmai szervezet, az Airlines UK úgy tudja, hogy az intézkedés május végétől lépne érvénybe, és mindenkire vonatkozna, aki külföldről érkezik, kivéve azokat, akik Írországból utaznak Nagy-Britanniába.
A BBC News közszolgálati hírtelevíziónak nyilatkozó kormányzati és légitársasági források egybehangzóan azt mondták, hogy a tervek alapján a beutazóknak a határellenőrző pontokon valószínűleg meg kell adniuk majd egy magánszállás címét, ahol eltöltik az elkülönítés idejét.
Az Airlines UK nyilatkozata szerint egy ilyen intézkedés pusztító hatást gyakorolna a brit polgári légiközlekedésre és az egész brit gazdaságra. A szakmai szervezet szerint, ha a brit kormány valóban bevezeti a külföldről érkezők kötelező kéthetes elkülönítését, akkor hiteles tervet kell felvázolnia arról is, hogy miként vonja majd vissza ezt a rendelkezést, és az intézkedést hetente felülvizsgálatnak kell alávetni.
A brit légitársaságok már jelenleg is példátlan válságban vannak. A British Airways a múlt héten bejelentette, hogy 42 ezer alkalmazottjából 12 ezret kénytelen elbocsátani, miután a Covid-19 járvány miatt gyakorlatilag összeomlott légiforgalmi piac. A külföldről érkezők 14 napos karanténjának tervéről szóló értesülések több napja keringenek a brit sajtóban.
A balkáni országok már nyitnak
Tovább enyhítenek a korlátozó intézkedéseken a nyugat-balkáni országok, és egyre inkább nyitnak a külvilág felé, Szerbiába és Boszniába például negatív koronavírus-teszttel karantén-kötelezettség nélkül lehet belépni.
Szerbiában egy nap alatt 95-tel, 9943-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma. Az ország március közepén lezárta határait, a hazatérő szerb állampolgárokat pedig 14, illetve 28 napos karantén alá helyezték. Azóta módosítottak a rendeleten, lehetővé vált a határ mentén élők és dolgozók ingázása, pénteken pedig a kormány válságstábja úgy döntött, a karantén-kötelezettség alól mentesülnek mindazok az országba lépők, akik rendelkeznek 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel. A jövő héttől újra lehet misézni a templomokban, és legfeljebb 50 ember részvételével szertartások is megtarthatók.
Koszovóban az utóbbi 24 órában eggyel, 862-re nőtt a nyilvántartásba vett fertőzöttek száma. A kis nyugat-balkáni országban a belpolitikai patthelyzet ellenére kampányolás folyik. A kormány még március végén bukott el a bizalmi szavazáson, azóta azonban nem választottak új miniszterelnököt, a köztársasági elnök felkért ugyan egy politikust, hogy vezesse a kormányt, ám lépését az alkotmánybíróság május végéig felfüggesztette, így június előtt biztosan nem lesz új kormánya Koszovónak. A távozó miniszterelnök szerint új választásokat kell kiírni, erre azonban a koronavírus-járvány miatt egyelőre nincs lehetőség.
Észak-Macedóniában péntekről szombatra 14-gyel, 1586-ra nőtt a regisztrált fertőzöttek száma. Enyhített az éjszakai kijárási tilalmon a kormány, és már nem 16, hanem 19 órától másnap reggel 5 tilos az utcára lépni az országban, ahol fokozatosan indul újra az élet. Az egészségügyi miniszter megismételte már a járvány kitörésekor is hangoztatott álláspontját, miszerint kétezer fertőzöttre lehet számítani a járvány lecsengéséig.
Montenegróban három napja nem jelentettek új esetet. Május 11-től helyreáll az egészségügyi ellátás, már nem csak a legsürgősebb eseteket látják majd el. Emellett a templomokat is újranyitják, az elővigyázatossági intézkedéseket azonban ott is be kell tartani. A parlamenti választásokat július vége és szeptember eleje között tartják meg, addigra minden számítás szerint lecseng a koronavírus-járvány, és még nem jelenik meg a járvány második hulláma.
Bosznia-Hercegovinában szombatra 2027-ről 2070-re emelkedett a regisztrált fertőzöttek száma. Az ország többségében szerbek lakta országrészében, a boszniai Szerb Köztársaságban szombattól visszavonták a lakhelyelhagyási tilalmat, és a szükségállapot is megszűnik május 20-ig. A védőmaszkok használata azonban nyilvános helyen továbbra is kötelező. Az ország másik, többségében bosnyákok és horvátok lakta részében, a Bosznia-hercegovinai Föderációban május 11-től tér vissza az élet a normális kerékvágásba, megnyílnak a hivatalok, elindul a tömegközlekedés, és várhatóan újranyitnak az óvodák, a fogorvosi rendelők és a vendéglátóhelyek is. Az országban dolgozó vagy céget vezető külföldiek csak akkor léphetnek be, ha rendelkeznek 48 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel, illetve meghívólevéllel az adott vállalattól.
Újra csatlakoznának az Európai Unióhoz. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
