A Telex.hu egyik olvasója és párja most szembesült azzal, hogy a külföldön felvett védőoltás annyit se ér nekik, mint tízmillió Pfizer-vakcina a kormányzati kommunikációnak, legalábbis a védettségi igazolvány szempontjából. Szerbiában kaptak 2 Pfizer-adagot, elküldték az igazolást a háziorvosuknak, mivel azoban ő nem tudott mit tenni, a javaslatára a Nemzeti Népegészségügyi Központnak is írtak.
Az NNK-tól azt a választ kapták, hogy a magyar állampolgárok külföldi oltásairól Magyarországon nem vezetnek nyilvántartást, és „a védettségi igazolás megszerzésének feltétele, hogy az oltás felvétele Magyarországon történt” (vagy valaki igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen).
A cikk felveti, hogy mit tehet ebben a helyzetben az, aki legalább egy oltást már megkapott külföldön. Regisztráljon most Magyarországon, várja meg, míg ugyanabból az oltóanyagból felkínálnak neki legalább egyet, és akkor vegye úgy, hogy megvan a két oltása? Továbbá számíthat-e akkor majd retorzióra – például a védettségi kártya érvénytelenítésére -, ha hívják a (magyarországi számítás szerinti) második oltásra, és arra nem megy el?
Az is kérdéses, hogy mi történik azokkal, akiknek van magyar taj-számuk, de életvitelszerűen egy másik országban élnek, kettős állampolgárok vagy határon túli, magyar igazolvánnyal is rendelkező magyarok. De a kérdés igaz megfordítva is: a tartósan Magyarországon élő, itt munkát végző külföldi állampolgárok oltására van-e nálunk lehetőség, és ha nincs, akkor a hazájukban kapott védőoltásról szóló igazolást hogyan fogják elfogadni a magyar hatóságok.
Ezekkel a kérdésekkel a lap szembesítette az országos tisztifőorvost és a koronavírus sajtóközpontját, de még nem kapott választ.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
