Több mint négymilliárd forint bírságot szabott ki idén a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) – közölte a szervezet elnöke a Magyar Nemzetben szombaton megjelent interjújában.
Rigó Csaba Balázs a lap azon felvetésére, miszerint a büntetések közül kiemelkedett a Debrecen környéki vasúti fejlesztések közbeszerzési eljárásában feltárt kartell és az amiatt kiszabott 1,2 milliárdos bírság, azt mondta: a szervezet a verseny tisztaságáért és a magyar fogyasztók védelméért dolgozik, a politikát meghagyják azoknak, akiknek az a dolga, hogy azzal foglalkozzanak.
Az interjú készítője felvetette, a baloldali nyilvánosságban arról lehet olvasni, hogy a GVH akkor kezdte kivizsgálni a kartellgyanút, amikor az utóbb megbüntetett Homlok cégcsoport tulajdonosa szakított Mészáros Lőrinc lányával, ami utalás arra, hogy a versenyhivatal nem csupán politikai, egyenesen családi alapon „csapott oda”.
Erre az elnök kijelentette: a GVH minden esetben a jogszabályok és a bizonyítékok alapján ítéli meg az elé kerülő ügyeket.
„Maga a felvetés is nonszensz”
- hangsúlyozta.
Közölte azt is, hogy a vasúti közbeszerzési kartellt teljes bizonyossággal tárták fel, ebben pedig az is a segítségükre volt, hogy a részt vevő egyik vállalkozás a versenyfelügyeleti eljárás megindítását követően elismerte a jogsértést, és bizonyítékokat adott át a GVH-nak. Emellett a kartellezők olyan hibákat követtek el a közbeszerzési eljárásban, amelyekkel lényegében saját magukat buktatták le.
A versenyfelügyeleti eljárás egyébként a Fővárosi Törvényszék által engedélyezett, előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatással indult – fűzte hozzá, azzal együtt, hogy ezt széles körű tényállásfeltárás követte, több meghallgatást is tartottak.
„Ritka az ilyen világos jogsértés”
- fogalmazott.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Az interjú szerint a GVH megállapította, hogy jelentősen csökkent az egyajánlatos eljárások száma Magyarországon az utóbbi években. A szervezet elnöke elmondta, hogy még tovább csökkenthető az egyajánlatos közbeszerzések száma, ennek érdekében javaslatokat is megfogalmaztak.
„Egyébiránt az ilyen eljárások csökkentését általános és konkrét intézkedésekkel Magyarország azért vállalta, hogy hozzájusson a befagyasztott uniós forrásokhoz. A hazánknak jog szerint járó pénzek megszerzéséért jövőre további témakörökben is elemzésbe kezdünk” – jelezte Rigó Csaba Balázs.
Úgy folytatta: azt ugyanakkor leszögezhetjük, hogy a kormányzat által az Európai Bizottság felé vállalt intézkedések eredményesek, így ha pusztán szakmai alapon közelítjük meg az uniós pénzek kérdését, akkor nem lehet kétség, hogy a forrásoknak meg kell érkezniük a magyar költségvetésbe.
Célkeresztben a Spar és a Temu
Az interjúban elhangzott, hogy az online Árfigyelő 2025-ben is a magyarok rendelkezésére áll; a rendszer hozzájárult ahhoz, hogy sikerült letörni és kordában tartani az élelmiszer-inflációt; a magyar lakosság alig három hónap alatt húszmilliárd forint körüli összeget takaríthatott meg az Árfigyelő árcsökkentő hatása nyomán.
„Vagyis a rendszer jó a magyar embereknek, különösen a családoknak” – fogalmazott, hozzátéve: az elmúlt hetekben, a karácsony előtti bevásárlások időszakában nőtt is a felhasználók száma.
Rigó Csaba Balázs elmondta azt is, hogy tiltott árrögzítés gyanújára bukkantak egy népszerű üdítőital körül, felmerült annak lehetősége, hogy a termékeket gyártó szereplő meghatározta azt a legkisebb árat, amennyiért az árut itthon értékesíthetik a kiskereskedők.
Tájékoztatott arról is, hogy a versenyhatóság a Sparnál amiatt kezdett úgynevezett utóvizsgálatot, hogy ellenőrizze, a cég teljesítette-e korábbi vállalásait.
A boltláncot 2020-ban azon érték, hogy jelentősen visszaélt piaci erejével a hazai beszállítók kárára. A GVH a jogsértés megállapítása mellett akkor arra kötelezte a Spart, hogy teljesítse az összesen 1,7 milliárd forint értékű vállalásait, például azt, hogy növeli a magyar kistermelők értékesítési lehetőségeit, és munkahelyeket hoz létre.
Várhatóan a jövő év első felében végeznek annak az értékelésével, hogy mindezt a Spar maradéktalanul és határidőre teljesítette-e – fűzte hozzá.
Az idén kiszabott bírságokról az elnök elmondta, hogy a GVH együttműködésre törekszik, és erre biztatja a gazdasági élet szereplőit is.
„Többen éltek is ezzel, beismerték a jogsértést, lemondtak a jogorvoslatról, különböző vállalásokat tettek. Aktív együttműködésüknek köszönhetően az érintett vállalkozások idén mintegy 2,5 milliárd forintos bírságcsökkentésben részesültek” – emelte ki.
Egy másik felvetésre elmondta, hogy a Temu internetes kereskedelmi cég az eddigi információk szerint reklámjaiban 95 százalékos, vagy még ennél is nagyobb kedvezményeket hirdet, azonban a webáruházában nem nagyon találni ilyen mértékű akciókat. Probléma az is, hogy a Temu a vásárlási folyamat minden pontján sürgető üzenetekkel gyakorol pszichés nyomást a vásárlóra, de nem tájékoztat megfelelően. Az eljárásuk folyamatban van, akárcsak a Microsoft-vizsgálat – jegyezte meg.
Szólt arról is, hogy alaposan áttekintették, miként hat a piaci versenyre a mesterséges intelligencia alkalmazása, és arra jutottak, hogy sürgősen lépni kell.
„A helyzet úgy áll, hogy a technológiai óriásvállalatok versenyelőnyére már alig akadnak szavak. Ezeknél a cégeknél vannak a szerverek, ezek kínálják a felhőszolgáltatásokat, ott gyűlnek elképzelhetetlen mennyiségben az adatok, ahogy a pénz, és a szakértelem is náluk van. Szóba nem jön, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyre kelhetnének a techóriásokkal, de azért tenni kell, hogy a kisebb hazai szereplők legalább a mesterséges intelligencia alkalmazását megkezdjék” – hangsúlyozta Rigó Csaba Balázs. Hozzátette: a mesterséges intelligenciával olyan mértékben növelhető a vállalati hatékonyság, ami a GDP-t is képes megmozgatni. A GVH számos javaslatot tett, ezek mind a versenyképesség növeléséről és a kkv-k helyzetbe hozásáról szóltak.
(MTI)
