Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke: "a külföldi magyar orvosok besegítése tele van jogi buktatóval"

„A magyar számokat látva arra gondoltam, hogy aki megteheti és a cége is elengedi, hazautazhatnánk segíteni a betegellátásba. Azt látom, hogy a világban háromféleképp működik a járványügyi segítség. Van olyan ország, amely nemzetközi segítséget kér, vannak államok, amelyekben civil kezdeményezések nyújtanak segítséget, és olyanok is akadnak, ahol a nem klinikumban dolgozók, például kutatók, orvoslátogatók, gyógyszeripari dolgozók állnak munkába a pandémia miatt”

– mondja az ötlet születéséről dr. H. Gábor, aki 2011-ben döntött úgy, hogy családjával másik országban szeretné folytatni egészségügyi pályafutását. Most azonban, hogy Magyarország hetekig vezette a pandémia miatti halálesetek istáját, arra gondolt, elkélne a segítség otthon.

A jelenleg Ausztráliában kutatóként dolgozó orvos tisztában van azzal, hogy ehhez engedély kell, és nyitottság a magyar egészségügy felől, és a járvány miatt az utazás sem olyan könnyű. A szigetországban jelenleg egyébként nincs járvány, ebben az évben még nem volt egyetlen egy halálos áldozat sem a Covid miatt. Igaz, ehhez mindenki betartotta a szigorú szabályokat, és az emberek elfogadták, hogy nyilvános helyeken kötelező beregisztrálni mobiltelefonjukkal, hogy kontaktkutatás esetén használhassák ezeket az adatokat.

Ugyan a vakcináció lassan halad, ő október táján kerül sorra, de úgy gondolja, hogy ha minden feltétel adott lenne, és jöhetne segíteni, akkor egyből oltást kellene kapnia Magyarországon. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy a kórházba jelentkező civil önkéntesek sem kapnak automatikusan oltást hazánkban ... Ehhez képest a visszautazás utáni karantén már csak egyszerű járulékos dolog lenne.

„Azt is elképzelhetőnek tartom, nem igazán szeretnék, hogy a külföldről érkező magyar orvosok belelássanak a Covid alatti magyar egészségügy kulisszái mögé, hiszen a sajtó is alig juthat be a kórházakba” – vélekedik az ötletadó orvos a világ túloldalán.

„Igen szolidáris a felvetés, de nagyon nehéz kérdés, hogy milyen szerződéssel jöhetnének haza ideiglenesen dolgozni külföldről a magyar orvosok. Hiszen működési engedélyt kellene kapniuk, ami nem megy egyik napról a másikra. Még ha fel is lehetne gyorsítani, jogi szempontból igen kétséges az egész. A március 1-jével életbe lépett új egészségügyi szolgálati jogviszony szerződésbe külön jogi klauzulát szükséges beépíteni, hiszen a vészhelyzet alatt nem lehet felmondani. Úgy gondolom, hogy hiába jó ötlet, ez egy bürokratikus és jogi aknamező, amiben igen sok taposóakna van elrejtve” – mondja az ötletre reagálva Szabad Zoltán háziorvos, a Magyar Orvosok Szakszervezetének elnöke.

A szakember szerint, - aki maga is tíz évet dolgozott külföldön, mielőtt jelenlegi háziorvosi praxisát betöltötte -, ortopédusból, szemészből, gégészből és egyéb orvosból van elég Magyarországon is, a jelenlegi helyzetben igazából intezív terápiás szakorvosokból és szakápolókból szenved hiányt a magyar egészségügy, ez a humán-erőforrásbeli szűk keresztmetszet. Intenzív orvosokat pedig Európából, de Amerikából sem igen engednének most el ebben a helyzetben.

„A magyar egészségügy jelenleg átállt Covid-ellátó rendszerré, az erőforrások nagy része a Covid-ellátásba van csoportosítva, amiben mindenféle orvos részt vesz. Ők kis eligazítással, ha nem is az intenzíveken, de a Covid-osztályokon tudnak segíteni. De ezek mellé odaállítani mondjuk egy DNS-kutatással foglalkozó szakembert, aki még sosem dolgozott betegágy mellett, adott esetben még visszalépés is lehet" – mondja az elnök.

Ezek miatt a felvetés hiába jó és szól a segítségnyújtásról, nem csak a jogi akadályoztatottság miatt nem megvalósítható, de egyáltalán nem biztos, hogy be tudnának illeszkedni ebbe a különleges helyzetbe most ezek a kollégák.

„A harmadik hullámot már ilyen körülmények között kell végigvinnünk úgy, hogy az új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt pont ezalatt esett ki ötezer dolgozó. És bár, ha lassan is, de lefelé megyünk a csúcsról, még jöhetnek meglepetések. Például a hétfői iskolanyitás sötét ló ebben a rendszerben, ahogy az erre a hétre beharangozott terasznyitás is. Nem tudni mennyivel fogják ezek a lépések növelni a reprodukciós ráta értékét.”

Szabad Zoltán a második hullám idején úgy nyilatkozott, hogy az új szolgálati jogviszony hatásaként az egészségügy kártyavárként omolhat össze. Arra a kérdésünkre, hogy a harmadik hullámban vajon összeomlott-e és Szlovákiához hasonlóan nekünk is nemzetközi segítséget kellett volna-e kérnünk, azt mondja, ő már négy hete sem osztotta Orbán Viktor optimizmusát, miszerint annyira nem rendült meg az egészségügy, hogy még Magyarország fog segítséget nyújtani. (Hacsak nem lélegeztetőgépek elajándékozására gondolt a miniszterelnök).

„Ezt még akkor is lehetetlen megmondani, hogy nekünk is nemzetközi segítséget kellett volna-e kérnünk, ha itt van az a hatalmas ellentmondás, miszerint az Európai Unióban mi vagyunk a legátoltottabbak, mégis lakosságarányosan nálunk haltak meg hetekig a legtöbben. Ugyanis nem látunk bele az adatokba, például abba, milyen a mortalitás az intenzív osztályokon. A járvány kezdete óta nincs információáramlás még az intézmények között sem. Igaz, legalább már nem aránytalanul jutnak el a betegek a kórházakba, mint a második hullám során, amikor egyes intézményekbe tömegével vitték a betegeket, míg a többiben alig volt beteg” – mondja az elnök.

Szerinte az egészségügy összeomlása egyébként igen nehezen definiálható. Az egészségügyi szolgáltatásnak bizonyos statisztikai számokat kell produkálnia (quality controll), de kérdés, hogy ha ez nem teljesül, vagy ha sérül a betegek szolgáltatáshoz való hozzáférése, akkor ténylegesen összeomlott-e az egészségügy?

Igen nehéz úgy kijelenteni bármit is, hogy nem transzparensek a pandémiás adatok. A járványügyi matematikusok szerint például a napi Covid-halálozást 1,7-tel kell megszorozni, így kapjuk meg a valós többlethalálozási adatokat, azaz az eltolt műtétek, vizsgálatok és kezelések, az elhalasztott onkológiai szűrővizsgálatok, a ki nem vizsgált esetekből fakadó -  Covid miatti - járulékos veszteséget is becslő valós halálozási adatokat.

A Magyar Orvosi Kamara javaslata

A témában megkerestük a Magyar Orvosi Kamarát is, azt javasolják, hogy akik haza kívánnak térni, vegyék fel a kapcsolatot a választott kórházzal, az Országos Kórházi Főigazgatósággal (OKFŐ), vagy az Operatív Törzzsel, hogy tisztázzák annak kereteit, hogyan tudnának a leghatékonyabban segíteni. 

Ezzel kapcsolatos kérdéseinket, elküldtük az OKFŐ-nek is, akik honlapjukon még mindig keresnek önkénteseket, ám felhívásukban nem térnek ki külön a külföldről hazatérő magyar orvosok ideiglenes munkájára, de választ nem kaptunk.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil szervezet pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy arra vonatkozóan jelenleg nincs konkrét feltétel- vagy követelményrendszer, hogy a külföldön dolgozó egészségügyi szakemberek milyen feltételekkel jöhetnek haza segíteni. Hangsúlyozzák: arra nincs senkinek alanyi joga, hogy foglalkoztatva legyen egy egészségügyi intézetben, azaz a külföldön élő egészségügyi dolgozókat is általános szabályok szerint lehet foglalkoztatni. Magyar állampolgárként bármikor hazatérhetnek az ország területére és ha az egészségügyi intézmény úgy véli, hogy az egészségügyi képesítésükkel részt vehetnek az ellátásban, önkéntes szerződés vagy (határozott idejű) egészségügyi szolgálati jogviszony szerződés keretében foglalkoztathatják őket. Ez pontosan ugyanúgy történik, mint azoknál, akik amúgy Magyarországon élnek és dolgoznak.