A kibertámadások, a dezinformáció, az éghajlatváltozás okozta természeti katasztrófák és a külföldi beavatkozások jelentik a legnagyobb kockázati tényezőt Belgium biztonságára nézve a következő években – olvasható a vészhelyzetekre és válságokra adott reagálás koordinálásával foglalkozó belga krízisközpont (NCCN) legfrissebb kockázatelemzésében.
Fotó: Depositphotos
Az NCCN háromévente kockázatelemzést készít, amely 140 különböző szervezet 160 szakértőjének kétéves kutatásán alapul. Legutóbbi elemzése összesen 118 olyan kockázati tényezőt vizsgál, amellyel Belgiumnak 2026-ig szembe kell néznie. A kockázatokat valószínűségük és potenciális hatásuk szerint értékelték.
„A rosszindulatú szereplők jelentette kockázatok különösen nagy hatással bírnak, legtöbbjük a jelenlegi geopolitikai helyzethez kapcsolódik, és elsősorban kiberkockázatként jelentkeznek. Ilyen például egy alapvető szolgáltatás megzavarása kibertámadás vagy szabotázs által” – olvasható a jelentésben.
A krízisközpont elemzése szerint a vegyi, biológiai, és nukleáris fegyverek és a robbanóanyagokkal dolgozó létesítmények elleni támadások kevésbé valószínűek, de kivitelezésük esetén hatalmas károkkal járnának. Az NCCN a megzavaró kibertámadásokra is figyelmeztetett.
A krízisközpont felhívta a figyelmet, hogy jelentős károkat okozhat egy kormányzati intézmény elleni szabotázsakció.
„Meggátolhatja a nyugdíjak kifizetését vagy bizonyos engedélyek kiadását. Az is előfordulhat, hogy érzékeny technológiai, pénzügyi vagy orvosi információk kiszivárognak vagy ellopják őket. Az olyan kritikus szereplők, mint a bankok, a kórházak, a honvédelem vagy az igazságszolgáltatás kötelesek védekezni a kibertámadások ellen, és jelenteni őket” – áll a jelentésben. (MTI)
