Az új kormány folyamatos párbeszédre törekszik majd a tudóstársadalommal, „intézményesített formában a Magyar Tudományos Akadémia új vezetésével szoros együttműködésben” – jelentette ki a Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlésén Magyar Péter leendő miniszterelnök.
A Tisza Párt elnöke azt ígérte: középtávon a GDP 2 százaléka fölé emelik a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítást.
Az új kormány minden támogatást megad, hogy megoldódjon a kutatói hálózat helyzete, az MTA támogatja, hogy visszacsatolja a kutatói hálózatot. Megszüntetjük az igazságtalanságot, biztosítjuk az Akadémia függetlenségét, és a források elosztásánál is megszüntetjük a politikai befolyásolást, sorolta Magyar Péter.
Magyar Péter hangsúlyozta: az új kormány megteremti az intézetek stabil finanszírozási feltételeit, amire egyszerűbb, gyorsabb pályázati rendszert állítanak fel.
Az államháztartás „rendbetételét” követően többéves viszonylatban kiszámítható pályára állítják a közkiadásokat, és a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítást a bruttó hazai össztermék (GDP) két százaléka fölé emelik középtávon, a hosszú távú cél pedig a csaknem három százalékos uniós átlag elérése – fogalmazott a leendő kormányfő.
„Alapvető politikai változás előtt áll az ország, azon belül a tudomány és Akadémiánk is” – mondta Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a testület 200., tisztújító közgyűlésén tartott beszédében.
Szerinte a nemzet szolgálatára napokon belül felesküdő új kormány és a tudományt 200 éve képviselő nemzeti intézmény, az MTA között a kapcsolat „jó irányba, a közös szolgálat, a partneri viszony irányába indul el”, erre biztosítékot jelenthet, hogy Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, a leendő miniszterelnök, valamint Tanács Zoltán, a tudományért és technológiáért felelős leendő miniszter is elfogadta a meghívást az ünnepi közgyűlésre.
Felidézte, hogy az MTA 2018-2019-ben súlyos veszteségeket szenvedett el, amelyeket az akkori vezetés nagy erőfeszítései ellenére sem lehetett megakadályozni, és amelyek az Akadémia önmeghatározását, közéleti pozícióját, lelkiállapotát is próbára tették. A vezetőség ebben az időben azt kívánta megmutatni, hogy a megváltozott helyzetben is meg lehet őrizni az Akadémia méltóságát, „hogy nem bénít meg bennünket a veszteség, nem oszt meg a politikai bizalmatlanság, és meg lehet úgy őrizni és újítani ezt a nemzeti intézményt, hogy közben megtartja önbecsülését, és hű marad történelmi küldetéséhez” – emelte ki.
Felidézte, hogy a közvélemény-kutatások akkor is azt jelezték, hogy minden támadás és közéleti feszültség ellenére az MTA maradt a legnagyobb társadalmi bizalmat élvező közintézmény.
A leköszönő elnök az elmúlt évek egyik legnagyobb reményű kezdeményezésének nevezte a Középiskolai MTA Alumni Programot és kiemelte: több mint 1600 kutató fejezte ki csatlakozásával felelősségérzetét az iránt, hogy a következő nemzedékekhez személyesen is eljuttassa a tudomány szeretetét, tapasztalatait, a kutatás módszertanából fakadó hitelességét. Kitért arra, hogy az MTA doktora cím mellett elindult az egyetemi, kutatóhálózati és ipari kutatóhelyek minősítése is, az MTA Kiváló Kutatóhely program, valamint sikeresen működnek az Akadémia kiválósági pályázatai, ösztöndíjai, köztük az új nemzeti programok.
„Hiszem, hogy amíg lesznek Magyarországon olyan emberek, akik a tudásban nem csupán személyes sikerük lehetőségét, hanem hivatást, szolgálatot és közösségépítő erőt látnak, addig az Akadémiának lesz jövője” – zárta gondolatait.
A rendkívül nagy érdeklődés mellett zajló tisztújító közgyűlésen Monok István, az MTA Könyvtár és Információs Központ főigazgatója tartott díszelőadást Gondolatok a Könyvtárról: Az Akadémia Könyvtárának megalapítása címmel. Az ünnepi ülésen adták át az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet és az Arany János-életműdíjat a tudományos kutatásért. A program ezt követően zárt munkaközgyűléssel folytatódott, ahol az elnöki és főtitkári beszámolók után kedden tartják a tisztújítást.
(MTI)
A blue chipek közül csak a Mol tartja magát. 
