Tarr Zoltán új korszakot ígér az egyházak és civilek támogatásában

Tarr Zoltán ugyanakkor kiemelte: mind az egyházak, mind a civil szervezetek esetén az egyedi támogatásokat a jövőben áttekinthető, strukturált formában fogják odaítélni. Hangsúlyozta: fel kell számolni azt a függést a kormánytól, amelybe a civil közösségek, az egyházak és mindenféle közösség került.

„Vége van”, eddig „ez volt a gyakorlat”, de mi „nem fogjuk berendelni magunkhoz bármelyik egyház vagy vallási közösség vezetőit” és megtanácsolni nekik, hogy mit döntsenek.

Úgy fogalmazott, ez nehéz ügy, mert újra önállóságot kell tanulniuk ezeknek a közösségeknek, de megvan bennünk az életerő – értékelt.

Az egyházak soha annyi pénzügyi támogatást nem kaptak, mint az elmúlt esztendőkben, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nemcsak működni tudtak, de komoly fejlesztéseket is végre tudtak hajtani. Ennek azonban az volt az ára, hogy csöndben kellett maradniuk. Aki nem maradt csöndben, annak az egyháza büntetést kapott.

Tarr Zoltán értékelése szerint az elmúlt esztendők talán legnagyobb bűne az volt, hogy teljességgel megszűnt az emberek és a közélet, a politika közötti kapcsolat. Megszűntek az egyeztetés, a beszélgetés, a dialógus fórumai, amelyek mégis megmaradtak, azok teljességgel kiüresedett keretekké váltak.

Az elmúlt időszak számára egyik legfájóbb jelenségeként említette a kereszténységhez kapcsolódó kifejezések hamis használatát.

„Van egy párt, ami magát kereszténynek, demokratának és néppártnak gondja és semmi köze a kereszténységhez és a demokráciához” – fogalmazott.

Az elmúlt 12 esztendő a legsúlyosabb károkat okozta. Nemcsak a vallási közösségekben, a keresztény közösségekben, hanem minden közösségben – jelentette ki.

A civil szervezetekről szólva jelezte, szeretnék, ha visszaállna a társadalmi visszajelzés, a civil visszajelzés és kontroll, ami az elmúlt időszakban teljességgel megszűnt. A civil szó szitokszóvá vált, aminek volt oka, hiszen nagyon sok civil szervezet visszaélt a lehetőségeivel. De „korlátos megállapítás”, hogy minden civil bűnös és gonosz, kikéve azokat, amelyeket a Fidesz hozott létre – jelentette ki.

Hidvéghi Balázs (Fidesz) hozzászólására, amely szerint Tarr Zoltánt hétfői meghallgatásán elragadta a hév, amikor a tatárjáráshoz hasonlította a Fidesz-KDNP kormányzását, a miniszterjelölt úgy reagált: fenntartja, hogy a tatárjárás „laza hétvégi program” ahhoz képest, amit az országgal tettek. Annyi volt más a tatárjárásban, hogy a tatárok, azok nem mi voltunk – tette hozzá.

Rétvári Bence (KDNP) kérdésére, hogy miért nem lehetett oktatási miniszter Rubovszky Rita, Tarr Zoltán úgy reagált, Rubovszky Rita nem volt miniszterjelölt, miniszterjelöltek azok, akiket Magyar Péter azóta megválasztott miniszterelnök megnevezett.

Rétvári Bencének az egyházfinanszírozásra vonatkozó kérdésére Tarr Zoltán kijelentette: a Tisza soha nem készült megszorításokra. Mivel az előző kormány és Soltész Miklós korábbi államtitkár mindenhová elvitte a hírt, hogy szerintük a Tisza mire készül az egyházakkal kapcsolatban, most kevés olyan megilletődött közösség van, mint az egyházak. „Az Armageddon kellemes állapot ahhoz képest, amit önök mondtak nekik, hogy milyen megszorításokra készülünk” – jegyezte meg.

Leszögezte: nem fog változni az egyházi intézmények finanszírozása. Egy jelentős változást azonban ígért a miniszterjelölt: az állam felelős a közfeladat-ellátásért, és az állam nem fogja rákényszeríteni az egyházakra, hogy átvegyenek intézményeket. Ugyanakkor ha egy közösség úgy érzi, hogy szeretne bármilyen intézményt fenntartani, közfeladat-átvállalás keretében ezt megteheti.

Tarr Zoltán miniszteri kinevezését hat igen szavazattal, Apáti István (Mi Hazánk) nem szavazta ellenében támogatta a bizottság. Rétvári Bence (KDNP) és Hidvéghi Balázs (Fidesz) a bizottság ülésén tanácskozási joggal vettek részt, mivel még államititkári pozíciót töltenek be.

Tarr Zoltán meghallgatása után a közmédia átalakítására vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: az Európai Unió 2025. augusztus 8-án hatályba lépett, az európai médiaszabadságról szóló rendelkezésének szeretnének érvényt szerezni a közmédia és az általános média működésében is.

(MTI)