Teljesen felborult az időjárás - ilyen nyár még nem volt Magyarországon

A 20. század vége óta jelentősen növekedik a hőségnapok száma, idén nyáron egy, de szokatlanul hosszú hőségperiódus volt Magyarországon – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. Hőségnapnak azokat a napokat hívjuk, amikor a hőmérséklet 30 fok fölé emelkedik – a hetvenes évek nagyon kiegyenlített nyarain ezen napok száma még a tizet sem érte el. A 2000-es években számuk nem egyszer a 35-40-et is meghaladta, sőt a több szempontból rekordnak számító 2003-ban Budapesten 61 napon emelkedett a hőmérséklet 30 fok fölé.

Nagyon furcsa nyár az idei

Az elemzés szerint idén is nagyon magas lesz a hőségnapok száma: míg a korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a relatív magas szám, idén egy szokatlanul hosszú hőségperiódus volt tapasztalható. A július végén kezdődött hosszú kánikulának egy augusztus 24-én érkező hidegfront vetett véget.

Az OMSZ adatai szerint Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalom (Töviskes) településen július 24. és augusztus 25. között 33 egymást követő napon a napi maximum hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot. Erre a XX. század eleje óta nem volt példa az országban. Az Alföld délkeleti részén is sokfelé kiemelkedően hosszú volt a hőségperiódus: Derekegyházon, Dombegyházon, Szikáncson és Sarkadon 32, a Békés megyei Eleken 31, Makón, Szegeden és Békéscsabán 28 napon keresztül megszakítás nélkül volt 30 foknál melegebb.

Az idei év nyara meteorológus szemmel furcsa szezonként vonul majd be a magyarországi klímatörténetbe, a hosszú hőségperiódus ellenére ugyanis erős hőhullám nem alakult ki. Ezt bizonyítja, hogy egyetlen napi legmagasabb hőmérsékleti rekord sem dőlt meg – mi több, az eddig mért legmagasabb hőmérséklet, a Budakalászon augusztus 9-én mért 36,6 fok a 21. század nyarai közül a második legalacsonyabb érték.