A Lezsák Sándorral kapcsolatos rossz adatközlés miatt felajánlotta lemondását Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója. Azt ugyanakkor reméli, hogy munkatársai megbecsülése nem szenved csorbát.
Elnézést kértem Lezsák Sándortól és mind a 164 érintettől a hibáért
– fogalmazott ma reggel a Parlamentben, ahol az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának ülését tartották volna. A hivatalos ülést határozatképtelenség miatt rövid úton berekesztették az ügynökakták körüli aggályok miatt, mert a tiszás tagok nem jelentek meg.
Apáti István, a testület mi hazánkos elnöke, mint országgyűlési képviselő ugyanakkor beszélgetést kezdeményezett a megjelentek körében, melyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetése elfogadott.
Ezt Apáti István „bevállalós és tökös” dolognak, „kellemes meglepetésnek” nevezte.
Magyar Péter még pénteken közölte: a bizottság tiszás tagjai nem vesznek részt az ülésen, amelyet a miniszterelnök „nemzetbiztonsági bohóckodásnak” titulált.
A beszélgetésen Apáti István elnök, és Hegedűs Barbara, valamint Horváth László fideszes országgyűlési képviselők vettek részt. Jelen volt Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának részéről Cseh Gergő Bendegúz főigazgató, Tóth Eszter főigazgató-helyettes és Nagy-Csere Áron jelentek meg.
Szoros volt a határidő
Akkor tudtunk volna pontosabb munkát végezni, ha korábban megkapjuk az adatokat és humán erőforrás segítségével is ellenőrizni tudjuk
– mondta a főigazgató.
Megismételte: egy személyre vonatkozóan minden adat egyetlen excel-cellában volt összezsúfolva. Csak a mágnesszalagok esetében adódott probléma. Eredetileg úgy volt, hogy strukturáltan kapják meg az adatokat, de ezek végül ömlesztve érkeztek október 5-én az Alkotmányvédelmi Hivataltól.
Ebben el volt rejtve egy kód, amit az állambiztonság használt, ez alapján lehetett megkülönböztetni a megfigyelteket és a megfigyelőket.
„Lényegében ennek a fel nem ismerése okozta a 164 esetben bekövetkezett hibás dekódolást” – adta meg a hiba okát Cseh Gergő Bendegúz.
Szerinte a levéltár erőn felül teljesített az elmúlt egy hónapban. A főigazgató nem gondolja, hogy a már említett hibán felül hamis adatokat is közzétettek volna, mert olyan esettel még nem találkozott, hogy az állambiztonság becsapta volna saját magát hamis iratokkal.
„A törvényt hajtjuk végre, ennek megfelelően próbáltuk betartani a határidőket”
– válaszolta arra a kérdésre, érkezett-e feléjük politikai nyomás.
Cseh Gergő Bendegúz szerint ez a hiba nem szabadna, hogy a teljes közzétett iratanyag valódiságát megkérdőjelezze.
„Más hibáról nincs tudomásuk” – tette hozzá.
Bár tudták, hogy szűkös a megadott határidő, ezt mégsem jelezték, mert a levéltár jogalkalmazó: végrehajtják, amit a törvény előír.
Mindent elkövetünk, hogy ne legyen ilyen
– nyilatkozta a 24.hu azon kérdésére a főigazgató, hogy a szoros februári határidő miatt elképzelhetőek-e további hibák a nyilvánosságra hozatal második fázisában.
A megbeszélést követő rövid sajtótájékoztatón Apáti István, a Nemzetbiztonsági Bizottság mi hazánkos elnöke arról beszélt, hogy szerinte az Alkotmányvédelmi Hivatal felelősségét is indokolt vizsgálni az ügynökakták nyilvánosságra hozatalában. Elmondása szerint ugyanis a levéltár „hozott anyagból dolgozott”, ami – szavai szerint – nem menti fel a levéltár vezetőit, de bővíti a felelősök körét. Mint mondta, ki kell vizsgálni, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal a régi adatállományból dolgozott-e vagy társszervektől kapott anyagot, „ami ilyen tragikus következményre vezetett”. Jelezte: felmerül miniszterek, sőt a miniszterelnök felelőssége is.
(MTI)
Túl szoros határidőre panaszkodott a főigazgató. 
