Március 26-án hozta nyilvánosságra Magyar Péter azt a hangfelvételt, amelyet a Fővárosi Nyomozó Ügyészségnek is átadott, és amelyen egyebek mellett az hallható, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter „maffiakormányt” emleget, és felmerül az is, hogy a Völner-Schadl ügy nyomozati anyagaiba belenyúlt egy bizonyos kormánytag.
Fotó: Izsó Márton Artúr
Varga elmúlt hetekben politikai pályára lépő volt férje komoly várakozások mellett tette közzé a hangfelvételt, amelyet előzetesen többek között úgy harangozott be, hogy ezt hallva nem lesz más választása a kormánynak és a főügyésznek (ez Polt Péter), minthogy lemondjon.
Nos, a hangfelvétel nyilvános, cikkünk írásának pillanatában még senki sem mondott le, és egyelőre még nem volt érdemi következménye az ügynek, csupán a politikai bukása után újból előkerülő Varga Judit állt elő egy több szempontból is meglehetősen ellentmondásosnak tűnő bántalmazási váddal az üzletember-jogász ellen. Magyar Péter további felvételeket ígért, mi azonban arra voltunk kíváncsiak, hogy a már megjelent bizonyítékot hogyan értékelték olvasóink.
A téma továbbra is lázban tartja a közvéleményt, szavazásunkra is több ezer válasz érkezett, és az eredménnyel minden bizonnyal Magyar Péter is elégedett lehetne, hiszen olvasóink 41,6 százaléka úgy gondolta, hogy egy hasonló leleplezés után egy normális országban lemondott volna már a kormány, további 13,1 százalék pedig szintén örömmel fogadta a felvételt, még ha nem is hisz abban, hogy annak eredménye lesz.
Ahogy az grafikonunkon is látszik, a politikai szárnybontogatáshoz intő jel lehet, hogy akadnak azért olyanok is, akik már kezdik unni a Magyar Péter-témát, erre választ adó olvasóink közel negyede szavazott, míg körülbelül 12 százalék többet várt a látványos beharangozók után.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy Magyar Péter a hangfelvétel közzététele után sem vesztette el a támogatottságát, azonban érdemes lesz odafigyelnie arra, hogy minden jóból megárt a sok – azaz a közvélemény könnyedén túlszaturálódhat, és elfogyhat a kezdeti lendület.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
