A University of Sussex kutatói kimatekozták, hogy ha az emberek az egész világon napelemeket telepítenének a háztetőkre, akkor a világ áramszükségletének túlnyomó részét megtermelhetnék ezzel a módszerrel – vette át a Nature Climate Change folyóiratban megjelent cikk mondanivalóját a PV Magazine szakportál.
A mesterséges intelligencia (MI) bevonásával készült számítás szerint a elektromos energia 65 százalékát elő lehet állítani ezzel a házilagos módszerrel. Térinformatikai elemzéssel kimutatták, hogy globálisan 286 ezer négyzetkilométer tetőfelület áll rendelkezésre napelemek telepítésére. Ez Olaszország területének nagyságrendje. Erre építve évente 19 500 TWh (terawattóra) elektromos energiát lehetne előállítani. Összehasonlításul: Magyarország a múlt évben mindennel együtt ennek a 0,2 százalékát, 43,7 terawattóra villamos energiát használt fel.
Ezt persze ki kellene egészíteni hálózati betáplálási lehetőséggel és akkumulátoros tárolással, hogy a rendszer zökkenőmentesen működjön. A kutatók klímamodellek segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld légkörének átlaghőmérsékletét a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásának köszönhetően 0,05–013 Celsius-fokkal lehetne mérsékelni 2050-ig a háztetős áramtermeléssel.
Fotó: Depositphotos
Azt is fontosnak tartják, hogy a napenergia ma már jobb számokat tud felmutatni a nukleáris energiánál mind a költségeket, mint a telepítés sebességét, mind a környezetvédelmi hatásokat tekintve. Ennek tükrében nehéz megmagyarázni a kormányok vonzalmát az atomerőművek iránt. A jelentés szerint épületeinek mennyisége és más mutatók alapján Kelet-Ázsia kínálja a legnagyobb lehetőséget a háztetős áramtermelésre. A második helyen Észak-Amerikai és Európa áll. Ezen a két kontinensen összesen 4300 GW áramtermelési kapacitás állhatna rendelkezésre. Ezzel önmagában a világ áramszükségletének negyedét lehetne megtermelni.
A vezető devizákkal szemben nagy amplitúdóval mozgott a hazai fizetőeszköz, de volt egy pont, amikor mindegyikhez olcsón lehetett hozzájutni. 
