Már ma is komoly gondokat képes okozni a munkaerőhiány Magyarországon, aminél a közeljövőben még rosszabb lehet a helyzet - legalábbis a jegybank legfrissebb előrejelzése szerint. A kormány már most is több eszközt vet be a probléma enyhítésére a közfoglalkoztatási programok szűkítésétől kezdve az ukrán vendégmunkások behozatalán át egészen a nyugdíjasok, kismamák és inaktívak munkaerőpiacra történő visszatereléséig. A Magyar Nemzeti Bank jelentése azonban arra enged következtetni, hogy mindezeknek túl nagy hatása a versenyszféra foglalkoztatására nem lesz hosszú távon. A bővülés mértéke ugyanis folyamatosan lassulni fog a következő években.
A jegybank előrejelzése szerint a versenyszféra foglalkoztatása a következőképpen bővülhet az előttünk álló időszakban:
2018: 1,4%
2019: 0,9%
2020: 0,4%
2021: 0,2%
Mindez létszámra lefordítva azt jelenti, hogy 2021-ben már 10 ezer főnél is kevesebb emberrel bővülne a versenyszféra foglalkoztatása. Vagyis lényegében tényleg elfogynának a munkára fogható magyarok, és elérnénk azt az állapotot, amit Orbán Viktor évek óta hangoztat: mindenki dolgozik, aki akar. Persze, ez a kijelentés a valóságosnál egy ideálisabb állapotra utal, amikor az alulképzettek is megtalálják a számításukat a munkaerőpiacon. Valójában azonban jelenleg ők a legnehezebben foglalkozatható rétege a társadalomnak, holott papíron a munkaerő-tartalék részét képezik, ám foglalkoztatásukhoz átképzésekre lenne szükség.
A jegybank várakozása szerint 2021-re nemcsak a hadra fogható magyarok fogynak el, de a munkaerő-tartalék is korlátja lesz a foglalkoztatás bővülésének. Mint írják, az egyre effektívebbé váló demográfiai korlátok (a munkaképes korúak összlétszámának és kor-nem szerinti összetételének változása) miatt az aktivitás emelkedése lassul az előrejelzési időszak első felében, 2020-tól pedig nem folytatódik a munkaerő-kínálat bővülése (1-16.ábra). A demográfiai folyamatok mellett az elmúlt évek dinamikus létszámbővülésével összhangban a potenciálisan bevonható munkaerő-tartalék historikusan alacsony szintre csökkent, így egyre inkább effektív korlátot jelent a foglalkoztatásbővülés számára.
A munkaerő-tartalék szűkössége és illeszkedési problémái (a munkaerő nem megfelelő képzettsége és a munkavállalási mobilitás hiánya) jelentősen megnehezítik a vállalatok létszámbővítési törekvéseit a jegybank véleménye szerint. Noha a közfoglalkoztatottak egy része visszaáramolhat a versenyszférába, ez nemzetgazdasági szinten nem fogja növelni a számokat, a versenyszféra statisztikáját ellenben még igen.
Van ok a reménykedésre? 
