A tavalyi évben 6,6 százalékkal nőtt Kínában a bruttó hazai termék (GDP), a kínai gazdaság az elmúlt 28 év leggyöngébb növekedését produkálta - derült ki a kínai statisztikai hivatal által hétfőn közzétett adatokból. A tavalyi gazdasági növekedési adat megfelel a várakozásoknak.
A statisztikai hivatal közlése szerint az év utolsó negyedében a növekedés 6,4 százalékos volt az előző év hasonló időszakához képest a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkező ázsiai országban. Ez kisebb az előző, harmadik negyedévben mért 6,5 százalékos GDP-növekedésnél.
Negyedéves összevetésben a GDP 1,5 százalékkal gyarapodott az utolsó negyedévben az előző három hónaphoz képest, és ez az adat sem tér el az előzetes becslésektől. A szeptemberi-decemberi növekedési ráta a leggyengébb volt a pénzügyi válság óta, ami fokozza az erősebb lassulással kapcsolatos félelmeket.
A tavalyi évben a fogyasztói árak növekedése Kínában 2,1 százalékos volt, ami alacsonyabb a 3 százalékos előzetes becslésnél. Az élelmiszerek 1,9, a ruházati cikkek 1,2, a fogyasztói cikkek és szolgáltatások ára pedig 1,6 százalékkal nőtt. A fogyasztói kosár egyik kulcsfontosságú termékének, a disznóhúsnak az ára viszont 8,1 százalékkal csökkent.
Az ipari termelés az év egészében 6,2 százalékkal nőtt, ami lassulást jelent az előző év 6,6 százalékos adatához képest. A tőkebefektetések mértéke 5,8 százalékkal nőtt tavaly.
A tavalyi évben a kínai gazdaság javarészt tartani tudta a növekedési ütemét a Washington által kivetett pótvámok ellenére is. Decemberben azonban zsugorodott az export, miután az amerikai pótvámok éreztetni kezdték hatásukat A befektetések, a kiskereskedelmi eladások és más gazdasági mutatók is romlottak, és mindez nyomás alá helyezi a kínai döntéshozókat, hogy üssenek nyélbe megállapodást Washingtonnal a kereskedelmi háború lezárásáról.
A Egyesült Államok mintegy 200 milliárd dollár értékű kínai termékre vetett ki tavaly 10 százalékos pótvámot. Kína 5, illetve 10 százalékos pótlólagos vámot vetett ki 60 milliárd dollárnyi amerikai árura. Donald Trump amerikai elnök arra akarja rávenni Kínát, hogy csökkentse a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult hatalmas többletét, változtasson kereskedelempolitikáján, hagyjon fel a technológiai transzferek kikényszerítésével és a csúcstechnológiai vállalatok állami támogatásával, tartsa tiszteletben a szerzői jogokat.
A kínai statisztikai hivatal pénteken rontotta a 2017-es GDP-növekedési adatokat: a felülvizsgálatok eredményeként 6,9 százalékról 6,8 százalékra csökkentette a kínai gazdaság növekedésének a tavalyelőtti évben elért ütemét.
Elemzői várakozások szerint 2019-ben tovább lassul a gazdasági növekedés Kínában. A Világbank 6,2 százalékot jósolt, ami a globális sztenderdek szerint robusztus növekedést jelent, ám a kínai gazdaságot tekintve az utóbbi közel 30 év legrosszabb üteme lenne.
A Reuters által a napokban megkérdezett elemzők a tavalyi évre 6,6 százalékos, az idei évre pedig 6,3 százalékos növekedést valószínűsítettek Kínának.
A China Daily című napilap pénteken meg nem nevezett forrásokra hivatkozva megerősítette azt a korábbi értesülést, miszerint a pekingi kormány azt tervezi, hogy a 6,0 és 6,5 százalék közötti sávban határozza meg idei növekedési célját, amelyet márciusban hagy majd jóvá a parlament szokásos évenkénti plenáris ülésén. Idén és jövőre legalább 6,2 százalékkal kellene bővülnie a gazdaságnak ahhoz, hogy elérjék a kommunista párt azon hosszú távú célját, miszerint egy évtized alatt, 2020-ra megduplázzák a bruttó hazai terméket és a jövedelmeket.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 80,22 pontos, 0,1 százalékos csökkenéssel, 79 471,58 ponton zárt hétfőn.
