Tarlós István minden fontos kérdésről beszélt a sajtótájékoztatóján.
Tarlós István Varga Mihállyal folytatott korábban tárgyalásokat. Fotó: kormany.hu
Komoly beszólás Lázárnak
Még csütörtökön beszélt arról Lázár János, hogy a kormány készen áll a BKV átvételére, és ezt már 2011-ben szívesen megtette volna. Ha a Fővárosi Közgyűlés megszavazza, és a miniszterelnök valamint a nemzetgazdasági miniszter is egyetért Lázár János korszakalkotó ígéretével, akkor az egyetlen, gyakorlatilag megoldhatatlanná deformált problémájától szabadul meg a főváros - mondta Tarlós István főpolgármester.
Csekély az esélye annak, hogy az államhoz kerüljön a BKV, de készek átadni, a Budapesti Közlekedési Központot viszont nem. Emellett megjegyezte azt is Lázár Jánosról, hogy Hódmezővásárhelynek talán túl nagy, Budapestnek talán túl kicsi a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Tarlós további kommentárjai a budapesti fejlesztésekhez
A rakpartok és a hozzájuk csatlakozó terek gyalogos- és kerékpáros-orientációjú közterületi rekonstrukciója tervben van.
2024-es olimpiai rendezésről szóló népszavazást nem tartja gyakorlottnak, de ha bármelyik ellenzéki politikus szeretne népszavazást, nyugodtan kezdeményezheti, a főváros nem tiltja meg.
A Dunára telepítendő közcélú úszóműrendszer kialakítása 2017-ben kezdődhet.
Eddig 36 kamerát és 6 segélyhívó oszlopot telepítettek a Margitszigetre, ezt követően pedig még 51 kamera és 10 segélyhívó oszlopot telepítenek, az elhelyezésük két héten belül befejeződik.
A 10 ezer forintos dugódíjról még nem született sem döntés, sem javaslat.
A Bálna eladásával kapcsolatban közölte: még nem tudják, hogy eladják-e az épületet.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.