• A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapokmányát elfogadó államok közgyűlésének elnöksége szerdai közleményében támogatásáról biztosította a bíróságot, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni elfogatóparancs múlt heti kiadását követően fenyegetések érték az ICC érintett ügyészeit és bíráit. A közgyűlés elnöksége sajnálatát fejezi ki azon kísérletek miatt, amelyekkel akadályozni próbálják „az általános nemzetközi jog által tiltott cselekményekkel kapcsolatos elszámoltathatóságot” – írták. Az elnökség hangsúlyozta, hogy a bíróság választott tisztviselői és munkatársai a közgyűlés teljes támogatását élvezik. Megerősítették, hogy teljes mértékben megbíznak a Nemzetközi Büntetőbíróságban mint független és pártatlan igazságszolgáltatási intézményben. „A Nemzetközi Büntetőbíróság a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem iránti kollektív elkötelezettségünket testesíti meg. Felszólítunk minden államot, hogy tartsa tiszteletben a bíróság igazságszolgáltatási és ügyészi függetlenségét” – fogalmaztak.
• A legsúlyosabb harcok szerdán a Donyeck megyei Bahmut déli és északi részeiben zajlottak, az orosz erők emellett folytatták támadásaikat a régióban Avgyijivka és Marjinka irányában – írta az ukrán vezérkar szerda esti helyzetjelentésében. A közlemény szerint az ukrán légierő a nap folyamán az orosz hadsereg egy légvédelmi rakétarendszerére mért csapást, valamint 12 élőerő- és fegyverzet-tömörülésre. „Az orosz csapatok fő erőfeszítéseiket változatlanul arra összpontosítják, hogy eljussanak Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határáig. Ennek érdekében tovább folytatják támadóműveleteiket a donyecki régióban Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk teleülések irányába. Az orosz agresszor továbbra is a szokásos terrortaktikát alkalmazza a polgári lakosság ellen, lakott területeket és létfontosságú infrastrukturális létesítményeket ágyúz” – írta a vezérkar. A kijevi katonai vezetés szerint az orosz erők a Zaporizzsja város ellen végrehatott rakétatámadáson kívül 41 légicsapást hajtottak végre. Huszonegy Sahíd-136 drónt indítottak Ukrajna ellen az Oroszországi Föderáció brjanszki régiójából, ezek közül 16 drónt az ukrán erők megsemmisítettek. Ezen felül az orosz erők több mint harminc alkalommal nyitottak tüzet rakéta-sorozatvetőkkel – közölte az ukrán vezérkar.
• Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Kína „nagyon figyelmesen” követi nyomon, hogyan reagál Washington és a világ Oroszország ukrajnai inváziójára. Hszi Csin-ping elnök moszkvai látogatásának végén Blinken azt mondta, hogy ha Oroszországnak megengedik, hogy büntetlenül megtámadja Ukrajnát, az „kinyitná Pandóra szelencéjét” az esetleges agresszorok előtt, és „konfliktusok világához” vezetne. Hozzátette: Kína még nem lépte át azt a határt, hogy kritikus szintű segítséget nyújtson Moszkvának.

• Hszi Csin-ping oroszországi látogatása „a barátság, az együttműködés és a béke utazása” volt – mondta a kínai külügyminisztérium szóvivője, miközben Kína elnöke befejezte háromnapos moszkvai látogatását. Vang Ven-bin megismételte Peking azon állítását, hogy semleges maradt az ukrajnai konfliktusban, és azt mondta, Kína „továbbra is konstruktív szerepet fog játszani az ukrán kérdés politikai rendezésének előmozdításában”.
• Vlagyimir Putyin nem tervez azonnali békét Ukrajnában, ezért a nyugatnak fel kell készülnie arra, hogy még hosszú ideig számottevő segítséget nyújtson Kijevnek – figyelmeztetett a NATO főtitkára a Guardiannak adott interjújában. A jelenleg a kelet-ukrajnai Bahmut körül zajló heves harcok azt mutatják, hogy Oroszország hajlandó „több és több ezer katonát bedobni, sok áldozatot vállalni minimális haszon érdekében” – mondta a NATO vezetője.
• Legkevesebb nyolc ember meghalt az éjjel egy dróntámadásban a kijevi régióban található Rzsicsiv ellen – közölte Andrij Nebytov regionális rendőrfőnök. A jelentések szerint a sztrájk egy kollégiumi épületet és egy iskolát is sújtott. Suspilne, Ukrajna állami műsorszolgáltatója arról számolt be, hogy az egyik meghalt „egy mentősofőr volt, aki a hívásra jött”.
• Az orosz külügyminisztérium arra figyelmeztetett, hogy Moszkva nem hagyja „válasz nélkül” azt a brit tervet, amely Ukrajnának szegényített uránból készült tanklövedékekkel való ellátására irányul. „Ez a döntés nem marad súlyos következmények nélkül mind az orosz–brit kétoldalú kapcsolatokra, mind nemzetközi szinten” – áll a közleményben szerdán. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a brit döntés új és veszélyes szintre emelte a helyzetet. Az Egyesült Királyság külügyminisztere szerint viszont nincs „nukleáris eszkaláció” abban, hogy országa Ukrajnát szegényített uránból készült lövedékekkel látja el. „Ezek nem nukleáris lőszerek. Ezek tisztán hagyományos lőszerek” – mondta James Cleverly egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin azzal vádolta a nyugatot, hogy „kezdenek nukleáris komponenst tartalmazó fegyvereket használni”.
• Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerint a nukleáris konfliktus veszélye az elmúlt évtizedek legmagasabb szintjén van. Oroszország elkötelezte magát amellett, hogy a világot „biztonságban és távol tartja” az atomháború veszélyétől – mondta, de később hozzátette, hogy az ügy nem folytatódhat a megszokott módon, mivel Moszkva most „de facto nyílt konfliktusban van” Washingtonnal.

(MTI, The Guardian)