|
| MTI Fotó: Bugány János |
Közmunkával érintett települések
A Policy Agenda a kormányzati adatbázisok segítségével meghatározta, hogy mely települések mekkora mértékben érintettek a közmunkával. A településeket két csoportra osztották:
- Az elsőbe azok kerültek, ahol 2017-ben a munkavállaló korúak 10 - 20 százaléka dolgozott közmunkásként. Őket hívják közmunkával erősen érintett településeknek.
- A második csoportba sorolt településeken a munkavállaló korú lakosság több mint 20 százaléka közfoglalkoztatott. Ezek a közmunkával nagyon erősen érintett települések.
Ha a fenti kategóriákat politikai szavazatokra számítjuk át, akkor az látszik, hogy 430 ezer választó él olyan településen, amely közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett, míg 233 ezer választó él ún. fejlődő településen. Ez a kistelepülési választók 17%-a, és ez alapvető befolyásoló erővel bír.
A közmunkás szavazatok tényleg segítenek?
A Policy Agenda megnézte, hogy a 2018-as országgyűlési választásokon észrevehető volt-e a különbség a közmunkával való érintettség és a kormánypártok támogatottsága között.
Az már az első elemzésekből is egyértelműen látszott, hogy a legjobban a községekben szerepelt a Fidesz-KDNP listája. Ez egyébként hasonló a 2014-es választáshoz. A közmunkával erősen vagy nagyon erősen érintett településeket és a többi községet összehasonlítva az látszik, hogy a kormánypártok közös listája még erősebben szerepelt itt is. Arról nem is beszélve, hogy ha csak az ott leadott szavazatokat néznék, akkor stabilan három párti lenne az Országgyűlés (Fidesz, KDNP, Jobbik).
A közmunkával minimálisan érintett településeken a Fidesz-KDNP országos listájára a szavazók 42,3%-a adta voksát 2014-ben, míg 2018-ban 55,4%. Ez a közmunkával erősen, vagy nagyon erősen érintett településeken négy éve 49,7% volt, idén pedig 61,4%. Ha pedig csak a közmunkával nagyon erősen érintett falvakat nézzük, ott 53,1%-os támogatottsága volt a kormánypártoknak 2018-ban, és még ezt is felülmúlták 2018-ban: 67,1%-ot kaptak.
Az adatokból jól látszik, hogy a település méretével fordított arányosan csökken a részvétel, és ezáltal a kormánypártok támogatottsága növekszik. A fővárosban 75%-os volt a részvétel, a Fidesz-KDNP listája pedig 38%-ot kapott. Ezzel szemben a leginkább közmunkával érintett településeken jelentősen alacsonyabb volt a részvételi arány, 60,7%-os, a kormánypártok a szavazatok 67,1%-át kapták.
Az nem túl vonzó üzenet egy közmunkásnak, hogy „nem jó a közmunka”
A Fidesz 2014-ben és 2018-ban is egyértelműen képes volt politikailag profitálni a közmunkából. Jól látható, hogy ezeken a településeken csak a Fidesz-KDNP-nek van mozgósító ereje és mondanivalója. Főként a baloldali-liberális pártok által vázolt választói problématérkép nem találkozik ezekben a falvakban élők gondjaival.
A kormánypárttól kapnak valami segítséget a megélhetéshez, még ha ez kívülről erősen alávetettségi, függőségi viszonynak is látszik. Továbbra is teljesen egyértelmű, azok számára, akiknek az egyetlen bevételi forráslehetőség a közfoglalkoztatás, azoknak nem politikai válasz az, hogy „nem jó a közmunka”. Arra is szeretnének kézzelfogható választ kapni, ha nem adnak nekik közmunkát, akkor mi lenne velük. Ezzel a válasszal pedig láthatólag sem 2014-ben, sem 2018-ban nem szolgált egyik ellenzéki párt sem, és/vagy nem tudta/tudja ez elmagyarázni az érintetteknek.
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
