A grandiózus tervnek csupán egy akadálya van, mégpedig, hogy a Gazpromnak meg kéne győznie a tőle földgázt vásároló cégeket, hogy 2020 után a Nyugat-Törökországban megépítendő gázelosztóból vigyék tovább az energiahordozót és építsenek saját erőből vezetékeket Közép-Európába. A cég jelenleg érvényes tranzitszállítási szerződése hat év múlva jár le Ukrajnával.
Ha ez a stratégia sikert hoz, akkor megvalósul az, amiért a Déli Áramlatot kitalálták, viszont ha nem sikerül megegyezni a vásárlókkal, akkor bukhatja az európai szállításainak negyedét.
A napilap értesülése szerint az új gázvezetéket igen rövid idő alatt le tudják fektetni a Fekete-tenger alatt, a Törökországba vezető Kék Áramlattal párhuzamos útvonalon, majd Nyugat-Törökországon keresztül a görög határig menne, ahol gázelosztót létesítenének.
A Gazprom és az orosz gázt jelenleg Ukrajnán keresztül beszerző európai cégek közötti szerződések többségében az ausztriai Baumgarten szerepel elosztó állomásként.
Kik viszik a legtöbb orosz gázt?
Ukrajnán keresztül a legtöbb gázt az olaszok kapják, körülbelül 25 milliárd köbmétert évente. A Kommerszant szerint az ország ellátását teljesen megoldaná az Azerbajdzsánból Törökországon keresztül vezető Trans Anatolian Natural Gas Pipeline (TANAP) és az ahhoz kapcsolódó, Görögországon, Albánián át és az Adriai tenger alatt tervezett gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline) meghosszabbítása. Mindkét csövet 2018-ra állítanák munkába.
Viszont Magyarország, Szlovákia és Ausztria felé új, évi 20 milliárd köbméter kapacitású vezetéket kéne építeni, vagy pedig a jelenlegi csövek szállítási mennyiségét módosítani. Az Északi Áramlat gázvezetékből már így is eljut a gáz Csehországon át, az OPAL pedig Szlovákiába és Ausztriába visz.
Szakértők kételkednek abban, hogy a Törökország irányába megépítendő gázvezeték szállítási teljesítménye elérheti a Déli Áramlat tervezett évi 63 milliárd köbméteres kapacitását.
Petro Porosenko ellenzéki pártja elzárta a házelnöki emelvényt. 
