• Két frontszakaszon két ukrán támadást vertek vissza az orosz erők, a harcokban mintegy 815 ukrán katona esett el vagy sebesült meg az elmúlt nap folyamán – közölte vasárnap késő délutáni hadijelentésében az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 300 főt, Donyeck térségében szenvedte el az ukrán fél. Az összesítés a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említette egyebek mellett az ukrán légvédelem Vosztok irányító és figyelmeztető központjának egy földalatti parancsnoki központját Dnyipro környékén, két üzemanyag- és egy lőszerraktárt, két páncélozott harcjárművet, egy HIMARS-rakétát, két földi célpontok megsemmisítésére átalakított Sz-200-as légvédelmi rakétát és nyolc drónt.
• Oroszország az éjszaka folyamán 23 drónt és egy cirkálórakétát indított Ukrajna ellen – közölte hétfő reggel az ukrán légierő, hozzátéve, hogy légvédelmi rendszere 18 drónt és rakétát megsemmisített, mielőtt azok célba értek volna.
• Volodimir Zelenszkij elnök „heves harcokról” számolt be több tucatnyi fronthelyszínen, a legsúlyosabbak a keleti Marjinka, Avgyijivka és Bahmut városokban voltak, de súlyos harcokról számolt be Harkiv körzetében és délen is. „Brutális” lövések záporoztak „épületekre, utcákra, kórházainkra” Herszonban – mondta, és részvétét fejezte ki az elesettek családjainak, megjegyezve, hogy csak Herszon régióban egy nap alatt 20 becsapódás érte a térséget.

• Ukrajna közölte, hogy legalább három ember meghalt és négy megsebesült a legutóbbi orosz ágyúzásban. A donyecki régióban a főügyészség közlése szerint egy 69 éves nő a helyszínen meghalt, egy 70 éves nő pedig lőtt sebeket szenvedett Kosztyantyinivka városában. A Herszon régióban Sadove faluban egy magángarázsban lévő 78 éves férfit öltek meg a lövések – közölte a helyi katonai közigazgatás, hozzátéve: „a robbanás okozta sérülésbe a helyszínen belehalt”. Herszon régió tisztviselői vasárnap közölték, hogy légvédelmük 10 orosz drónt lőtt le.
• Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese az X-en „megdicsérte” Lloyd Austin amerikai védelmi miniszert, amiért megnevezte az Ukrajnának nyújtott segítség valódi okát: a hadiipari megrendeléseket és ezen keresztül a munkahelyek teremtését az Egyesült Államokban. Austin korábban arról beszélt, hogy Washington a védelmi ipari bázisának négy évtizede legátfogóbb modernizálására vállalkozik, és Ukrajna katonai igényeire már több mint 80 milliárd dollárt fordítottak a háború kezdete óta. (A bejegyzés végén olvasható latin mondat fordítása: „A gonosz nyelv a szolga legrosszabb testrésze…” – a szerk.)

The US Defense Secretary Austin has revealed a military secret.
A straightforward and simple-minded person, the general unhesitatingly stated the reason for the US involvement in the conflict between Russia and Ukraine.
No, it is not helping dying citizens or a country…

— Dmitry Medvedev (@MedvedevRussiaE) December 3, 2023

• Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök hétfőn üdvözölte országa „megbízható” barátságát Kínával, amikor idei második pekingi útja alkalmával megbeszélést folytatott Hszi Csin-pinggel. Lukasenka, Moszkva szilárd szövetségese, vasárnap érkezett Kínába a várhatóan legalább kétnapos látogatásra. Hszi és ő olyan kérdéseket vitatnak meg, mint „a kereskedelem, a gazdaság, a beruházások és a nemzetközi együttműködés” – közölte vasárnap a hivatala. Lukasenka utoljára februárban járt Kínában, és ez az utazás Moszkva ukrajnai inváziója miatt nagy visszhangot váltott ki. „Fehéroroszország Kína megbízható partnere volt és lesz” – mondta Lukasenka hétfőn Hszinek a fehérorosz elnökségi hivatal által a megbeszélésekről kiadott híradás szerint.
• David Cameron brit külügyminiszter szerdán Washingtonba utazik. Cameron múlt havi hivatalba lépése óta először látogat az Egyesült Államokba. Cameron többek között Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozik, és részt vesz az orosz agresszió elleni küzdelemben Ukrajna támogatására összpontosító megbeszéléseken – áll a brit külügyminisztérium közleményében.
• Oroszország Ukrajna ellen 2022 februárjában indított háborúja több üvegházhatású gázt eredményezett, mint Belgium egész éves kibocsátása – derült ki egy, a dpa hírügynökség által szemlézett tanulmányból, melyet várhatóan hétfőn tesznek közzé Dubajban, az ENSZ éghajlatváltozási csúcstalálkozóján (COP28). A Lennard de Klerk holland tudós vezette kutatócsoport szerint 150 millió tonna, kifejezetten a háború miatt termelődött szén-dioxid került a levegőbe a háború kezdete óta. A tanulmány szerint ennek csaknem egynegyede kifejezetten a katonai műveletek során került a levegőbe, például a csapatok által használt üzemanyagokból, 15 százalék tüzekből, 12 százalék pedig a légtérzárak miatt hosszabb útvonalra kényszerülő repülőgépekből származott. A kutatók aláhúzták, hogy a kibocsátások jelentős része a tönkretett infrastruktúra – például a kahovkai gát – újjáépítéséből származik, kiemelve, hogy az építőipar a világon mindenhol jelentős mennyiségű üvegházhatású-gázkibocsátásért felelős. De Klerk leszögezte: a világnak nagyobb figyelmet kellene fordítania a fegyveres konfliktusok környezetre gyakorolt hatására, továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború nyomán végzett kutatások eredményeként Oroszországot akár éghajlati károk okozása miatt is felelősségre lehet vonni. „Oroszországnak jóvá kell tennie az agressziót, mellyel jelentős mértékű üvegházhatású gáz került a légkörbe, felgyorsítva ezzel az éghajlatváltozás negatív hatásait” – jelentette ki. Számítások szerint a háború az éghajlat terén már mintegy 9,6 milliárd dollárnyi kárt okozott Ukrajnának.

(MTI, The Guardian)