Az LNG Hrvatska vállalat a norvég Wartsila Gas Solutions-szal írt alá szerződést pénteken egy 22,9 millió euró értékű átalakító modul beszerzéséről, amely 2025-re lehetővé teszi a krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) kapacitásának megkétszerezését - számolt be róla a Poslovni Dnenvik című horvát napilap.
A horvát kormány még tavaly augusztusban döntött arról, hogy másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről, 6,1 milliárd köbméterre növelik a krki LNG-terminál kapacitását, míg a hozzá tartozó új gázvezeték-hálózat megépítését három éven belül tervezik. Előbbi 25 millió euróba, utóbbi 155 millió euróba kerül, amelynek egy részét az Európai Unió fedezi. Davor Filipovic horvát gazdasági miniszter az aláírást követően elmondta: az újabb átalakító modul 22 hónap alatt készül el, a beépítését pedig 2025 nyarán tervezik.
A cseppfolyósított földgázt megfelelő hőmérsékleten vissza kell alakítani természetes gázállapotába. Az átalakító technológiát a kikötő melletti szárazföldön vagy hajókon, platformokon úszó létesítményeken működtetik. A gázt ezután csővezetéken keresztül szállítják tovább.
Hrvoje Krhen, az LNG Hrvatska igazgatója elmondta: a terminál a munkálatok és a modul beépítése miatt legfeljebb 30 napra megszakítja a szállítást, a kapacitásbővítés után pedig 700 ezer köbméter gázt lesz képes lefejteni és továbbítani a termináltól a központi elosztóig a gázvezetéken át. A tervezett technológia a jelenlegivel megegyező, és megfelel a legmagasabb környezetvédelmi előírásoknak, így új környezeti hatástanulmány készítése nem szükséges.
Ivica Ara, az ország vezető gázpiaci vállalata, a Plinacro igazgatósági tagja elmondta: a vállalat már kiírta a pályázatot a Zlobin-Bosiljevo vezeték bővítésére, amelynek 2025-re kell elkészülnie. Ahhoz, hogy a megnövekedett gázkapacitásokat onnan tovább lehessen szállítani Magyarországra és Szlovéniába, további bővítésekre is szükség lesz.
"A Szlovéniába vezető gázvezetékhez már megvan az építési engedély, a két ország megállapodott arról, hogy melyik félnek, mit kell tennie" - mondta Ara, hozzátéve: ha rövid időn belül a pénzforrás is meglesz hozzá, megkezdődhetnek a munkálatok. Magyarországgal kapcsolatban elmondta: ott még be kell fejezni bizonyos projekteket, amelyek a következő három-négy évben várhatók.
A Jutarnji List című napilap a napokban arról írt, hogy az új gázvezeték-hálózat megépítésére Szlovénia, Magyarország és Bosznia-Hercegovina, valamint közvetve Ausztria és Bajorország felé a zágrábi kormány 3,6 milliárd euró hitelt kér az Európai Bizottságtól a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében. Horvátország eddig 5,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást kapott a helyreállítási alapból, amelynek másik részével, a hitel lehetőségével eddig nem élt. A kölcsönt Horvátország az LNG-terminál és a gázvezeték hálózat fejlesztése mellett villamosenergia-előállító és -elosztó üzemek építésére, hidrogéntermelésre, valamint a tömegközlekedési járművek energetikai fejlesztésére fordítaná.
(MTI)
A botrány folytatódik.
