Májusban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 30,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas bázistól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 27,6 százalékkal csökkent - közölte kedden első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az előző hónaphoz viszonyítva 15,6 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban. Az év első öt hónapjában a termelés 13,8 százalékkal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában.
Májusban a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene. Kiugró visszaesés volt a legnagyobb súlyú járműgyártásban, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben csökkent.
Kommentár
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a legfrissebb adatokat kommentálva azt mondta: „A májusi adat nem jelent meglepetést, negatív eredményt vártunk, de a 30 százalékosnál valamivel kisebb hanyatlásra számítottunk. A javulás annak köszönhető, hogy ebben a hónapban sok olyan üzem elindult, amelyek a járvány miatt elrendelt áprilisi korlátozások eredményeként leálltak, de a termelés szintje még bőven elmaradt a szokásostól. Vagyis az újraindulás lassabbnak tűnik a korábban vártnál.” Hozzátette: „Havi szinten közel 16 százalékos volt a növekedés májusban, de ez is csak azt jelzi, hogy megkezdte a visszakapaszkodást a szektor. A 2015-ös szinttől ugyanis még mindig több mint 15 százalékkal maradt el a termelés.”
Májusban minden alágazat teljesítménye visszaesett éves szinten, ezek közül az autógyártás most is nagyon gyengén szerepelt. Mindezek arra utalnak, hogy a jelentős hátrány ledolgozása hosszabb folyamat lesz. Szerinte júniusban is javuló teljesítmény várható, mivel már a teljes hónapban nyitva voltak az üzemek, de számos alágazat vélhetően nem érte el járvány előtti kihasználtságot. Így csak a hátrány további mérséklődésére lehet számítani júniusban.
A következő hónapokról Németh Dávid azt mondta: „Még mindig jelentős a bizonytalanság, a külföldi kereslet sem állt helyre, sőt, a járvány nemzetközi terjedése miatt nehéz megmondani, hogyan alakulhat az exportkereslet” – mondta a K&H szakembere. Az ipari teljesítményt a külföldi kereslet mellett a belső fogyasztás határozza majd meg. A mostani kilátások szerint az év egészében akár két számjegyű lehet a visszaesés.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
